Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1988-01-14
f , • / ' ■ X , } , ff //ff /, ’ ' , ____ üiRHfifipHHRHI : ^ & - 6 -, csökkentésére /60-ről 39-re/. így kisebb létszámú, munkaképes, aktiv testület jött létre. Ennek ellenére a Tanács és VB közötti tényleges viszonyban alapvető változás nem következett be. A döntéselőkészitésben a VB és az apparátus túlsúlya érvényesül. A VB kettős alárendeltsége / fővárosi VB-nek ^ és helyi tanácstestületnek/ gátolja a zavartalan képviseleti munkát. A Tanács folyamatosan jogot követel arra, hogy célszerűségi szempontból felülvizsgálhassa a VB saját hatáskörében hozott döntéseit. Nehéz megmagyarázni, hogy a Tanács az általa választott VB-nek nem adhat utasitást. A Végrehajtó Bizottság tagjaia gyanakvás és bizalmatlanság légkörét tapasztalják a tanácsüléseken. Ennek oldására a Végrehajtó Bizottság üléseire tanácskozási joggal meghivjuk a tanácsi bizottságok elnökeit is. A Tanácselnök és az elnökhelyettesek jogállása is rendezést igényel.A testület elvárja, hogy az elnök, elsősorban a kerületi érdekeket képviselje és érvényesítse, szálljon szembe a helyi érdekeket figyelmen kivül hagyó központi, illetve fővárosi döntésekkel. Ugyanakkor mint az állami hatalom helyi képviselője, köteles a centrális és főrvárosi "parancs" végrehajtására. Ez a kettőség érvényesül egzisztenciális vonatkozásban f-N is. A tanácselnöki munka minősítése /fizetés, jutalom, kitüntetés/ fővárosi hatáskör, mig a választás joga a tanácstagokat illeti. A tanácselnök helyetteseknél tovább bonyolítja ezt a helyzetet a tevékenységi felügyelet, amely ágazati érdekképviseletre ösztönzi őket. A hivatali apparátusnál, a szakigazgatási szervek önálló jogi személyisége és munkáltatói jogköre gátolja a hatékonyabb munkaelosztást. Az önkormányzati apparátusnak jóval rugalmasabbnak kell lennie, a helyben jelentkező feladatokhoz kell igazodni, amelyet a jelenlegi merev rendszer 4iem tesz lehetővé. Első lépésként a komplex feladatokhoz rendelt teamek létrehozását, a hatósági tevékenység különválasztását, az ügyfélszolgálati tevékenység fejlesztését kívánjuk megvalósítani. A tanácsi önkormányzat gazdasági feltétel rendszerének biztosítása alapvető feladat. Az önfinanszírozási szerep erősítése gazdasági kényszer is. Ennek megolására helyileg mi speciális formát találtunk. Gazdasági vállalkozásainkban elsősorban értékes ingatlanaink képezik tőkerészünket ffA vállalkozások szervezésére, a lehetőségek feltárására önálló csoportot hoztunk létre. Az elmúlt másfél évben több elképzelés született, amelyek /'“N megvalósítása biztosítja az évtizedek óta húzódó problémák megoldását. Legjelentősebb a Corvin tér és környékének rendezésére kialakított terv. > *. A kerületi tanács tevékenysége jogilag, gazdaságilag, strukturálisan korlátozott, területe ellátásáért felelőssége azonban teljeskörü. Nemcsak a Tanácstörvény irja elő^ ezt az ellátási felelősséget, de ezt kéri számon tőle^ a kerület lakossága és a politikai szervek is. A gazdasági élet, a szabályozók változásai azonban miniálisra csökkentették a tanácsi szervek befolyásolási eszközeti. Ezek hiányában szinte feloldhatatlan ellentmondás 8:-8 „ezebb, a7 ellátási felelősség és a tényleges lehetőség között. Különösen érzékletes ez a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatás és az ingatlankezelés területén. A piaci viszonyokba hatósági eszközökkel beavatkozni nem szabad, de nem is lehet. Sürgősen meg kell találni azokat a gazdasági ösztönzőket, irányítási eszközöket, amelyekkel a helyi célok érdekében a tanács befolyásolhatja a vállalati tevékenységet. Felül kell vizsgálni azt^ a monopol helyzetet is, amellyel a fővárosi közüzemi, kommunális vállalatok rendelkeznek. Ezek tevékenységére a kerületnek gyakorlatilag nincs ráhatási lehetősége. Meg kell találni azokat az egyéb vállalkozási formákat, amelyek hatékonyabban tesznek eleget hasonló feladatoknak. * M II Lh-------------------------------------------------------------^— i
