Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1988-01-14
"— ■ - 1 ■ ^---k , : • 1 ' ' I’1/ T M1’! b í ' ■•■ i y-./g :: ‘ ‘ 1 ' ' < ‘ . f “• ?' * í/í* > r/.'i' ,v/te /Sv', --- 1/ J ' 3 L A - 3 -v II. Szervezetet és működést érintő korszerűsítések 1982-ben - fővárosi döntés született a fővárosi és kerületi tanácsok közötti munkamegosztás és kapcsolatrendszer átalakításáról, a tanács apparátusok szervezeti korszerűsítéséről. A kerületi tanács hatáskörébe kerültek a nem kiemelt beruházások, az útfelújítási, karbantartási feladatok, a parkfenntartás, a telekgazdálkodás, a magánerős építkezésekkel kapcsolatos feladatok, közlekedési és forgalomszervezési ügyek. Ebben az időszakban jelentős állami feladatok - tűzvédelmi, honvédelmi, egyesület felügyeleti - transzformálódtak tanácsiakká. A hatáskörök bővítése, a helyi önállóság növelése, a lakossági kapcsolatok szélesítése, a területgazda funkció erősítése irányába hatott. A feladatok és hatáskörök gyakorlása több területen nem zökkenőmentes, mivel az anyagi eszközrendszer nem áll a kerületi tanács rendelkezésére. Megoldatlan a ^ Halászbástya felújítása és karbantartása, a vári támfalak, mélypincék, szivárgók helyzete. Nem biztosított a vári müemlékegyüttes megfelelő kezelése, a kiemelt kerületi zöldterületek gondozása. Az erőteljes decentralizáció mellett bizonyos területeken centralizáció is történt. A Fővárosi Tanács a ritkán előforduló, vagy több kerületet érintő különleges szakértelmet illetve összfővárosi áttekintést igénylő feladatokra kerületközi szerveket hozott létre. Ilyen módon intézik a szabálysértési, lakáscsere, árhatósági, adóigazgatási ügyeket. A kerületi tanács rendszeres kapcsolatot tart azokkal a tanácsokkal, ahol kerületközi szervek működnek. Tevékenységükről a testületek előtt beszámolnak. Ezzel együtt a feladatkörök ellátására nincs közvetlen ráhatásunk. Az egészségügyi integrációval javultak az ellátási feltételek, nőtt a szellemi és eszközkihasználtság, a tapasztalatok kedvezőek. A tanács szakigazgatási szervezete - a központi intézkedés nyomán - 1983- tól változott. A korábbi 10 helyett, 7 szakigazgatási szerv jött létre. A Terv és Pénzügyi osztály összevonása bevált. A Művelődés- Egészségügyi- és Sportosztálynál mutatkozó vezetési - koordinációs nehézségek, a sokrétűségből adódó kedvezőtlen tapasztalatok miatt a tanács 1987. őszén a szétválasztás mellett döntött. A jövőben erőteljesen növekvő szociálpolitikai, egészségügyi feladatok miatt létrehozta az Egészségügyi- és Szociálpolitikai osztályt. A gazdasági-műszaki ellátó szolgálat - a , ^ Pénzügyi osztály intézményeként - eredményesen látja el az intézmények felújításával, működtetésével kapcsolatos feladatokat. Az oktatási törvény hatásaként Pedagógiai Kabinetet hoztunk létre, amelynek elsőrendű feladata az oktatási intézmények szakmai munkájának segitése. Az intézményirányításban nagy fokú demokratizálódás történt. Növekedett önállóságuk, ezzelegyütt felelősségük. Az 1981-ben a XI., XII., XXII. kerületi tanáccsal kötött együttműködési megállapodást megújítottuk. Az együttműködés a határterületek fejlesztési, kereskedelmi, közlekedés közműfejlesztési, oktatási feladatain/' összahanrelásában. vállalat irányítási témakörökben valósult meg. A kölcsönös érdekeken alapuló folyamatos együttműködés formáit ki kell alakítani. — ------------------------------------------— —_j
