Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1986-09-25
2.napirendi pont: Jelentés az MTA Állam- éa Jogtudományi Intézetben^folyó^tudományos munkáról és a párt-S_zóbeli kiegészítést tett Dr.Kovács István elvtára. Az Intézet első alkalommal számol be a Párt Végrehajtó Bizottsága előtt. Néhány szóban az Intézet profiljának alakulásáról és a kutatási eredményekről. Az Intézet a kormány 1949-ben alkotmányunk elfogató? dásat kővetően hozta letre, hogy támogassa az állam központi szerveit, es segítse az „egyetemi jogi oktatást.Már kezdeti időszakban is az Intézet vezetese előtérbe helyezte az alapkutatások erősitéset, valamint káderek megnyereset, illetve nevelését ezeknek a követelményeknek megfeleljenek. A hazai tudományos életben elismerést nyert, 1954-ben akadémiai kutatóintézetté szervezték át. Az Intezeb kutatási profilját jelentősen befolyásolta a Párt tudománypolitikai határozatában foglalt célkitűzések megvalósítása. A kutatások másik jelentős területe a népgazdaság fejlesztésének jogi problémaköréhez kapcsolódik. Az Intézet kutatási eredményeiről a most zárult 5 éves ciklusban nagyszámú publikáci tanúskodik. Ezek között növekszik a saját kiadványok szama. Az Intézetnek kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak. Fejlettek a szocialista„országok társintézeteivel való kapcsolatai. Az Intó?0 ©személyi állományáról szólva. Az állam és jogtudományok tej ruleten„„olyan„„tudományosán képzett szakemberek vesznek részt, akik szakterületükön a legbonyolultabb feladatok megoldására is képesek. Az Intézet 40 kutatójából 31 a minősített, 3 akadémikus, 12 a tutó domanyok doktora, 16 kandidátus, a jogi felső oktatásban közülük 25-en vesznek reszt, ebből 19 professzor. ; Ugyanakkor„nagy dondot jelent az intézeti kutatók túlterheltsége, alacsony fizetésüket kénytelenek külső munlcákbók származó jövedelemmel kiegészíteni. Az intézeti utánpótlás szinte kizárólag sajat nevelesü kutatókra támaszkodott, akik intézeti státuszban és intézeti keretekben sajátították el azokat a készségeket, amelyek a kutatómunkához a legszükségesebbek. Az Intézet külső„kapcsolatai körében elsősorban a kiemelt témák területen kell kidolgozni azokat a kutatási terveket, amelyek to- T 1 az egyetemek jogi karaival a közös kutatásokat. A külföldön tartott nemzetközi rendezvényeken általában résztvetbunk.„Azonban az anyagi eszközök csökkenése ma már csak egy-egy vezető kutató részvételét teszi lehetővé ezeken a rendezvényeken, yajnos azt kell mondanom, igy az Intézet nemzetközi kapcsolatai fokozatosan leépülnek. J|iil . jtó; ; i m • 1 . ; . ’ 1 j ■ . , 1 í y ' ! • I m j ±-----------------------------_—j *