Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1980-12-11
—— —1——— 1 ———1 - 'i'jJ1 ■ p 11 -......a---\ p- 3 -kény részvételre - hiszen ezzel elérhetjük, hogy az adott rendezvényen túl ^magat az eseményt is magukénak érezhetik, /Ez a megállapítás természetesen nem csak az iskolák területére vonatkoztatható/ A pártszervezetek és tömegszervezetek sajátos eszközeikkel szintén hozzájárulnak a hazafias-internacionalista neveléshez. A pártoktatás, a KISZ politikai képzése, az úttörőmozgalom különböző munkaformái közvetlenül és közvetve befolyásolják a résztvevők hazához való érzelmi-érteImi viszonyát, az internacionalista tudat kialakulását. Ugyanakkor megállapítható, hogy a jelenlegi, kialakult formák, módszerek nem használjak ki a bennük rejlő lehetőségeket. A partoktatas a felmerülő kérdésekre - természetesen — nem mindig tud megfelelő választ adni, de előfordul hogy megkerülik a kérdéseket, vagy sablonokkal ól. Ritka eset, hogy 1 elóbemegy a problémáknak, hogy felvet egy-egy kérdést, hogy valóban sokoldalúan, valóban dialektikusán vizsgál meg e téma kapcsán egy-egy problémát. Nem mindes esetben használja kit^liogy sz adott oktatási formán belül jelentkező, felmerülő kérdések elemzései - túllépve a tananyagon - hozzájárulhatnak a szocialista hazafiságra, a proletár internacionalizmusra neveléshez. Például a gazdaságpolitika, a nemzetközi kérdések, a kulturális kérdések, a világnézet-etika kérdéséi szinte 11 tálcán nyújtják" az internacionalizmussal, a hazafisaggal kapcsolatos tcmakat, problémákat, de propagandisták közül csak kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel, A part nevelomunkaja természetesen nem merülhet ki a pártoktatásban, a hazafias nevelés területén sem. A párttagok személyes peldamutatasa ebben a kérdésben is jelentős hangulat— alakito, vélemény- es magatartásformáié tényező környezetük, ben,Nehezíti, es politikailag élessé teszi a helyzetet, hogy a szocialista országok lcözül néhány /pl, Románia, Kina/ nacionalista színezetű be- és lcülpo üt álcát folytat, a Lengyelországban zajló esemenyek gazdasági téren jelentősen terhelik a KGST~t es ezen keresztül hazánkat is. Az internacionalizmus értelmezése, a gyorsan változó nemzetközi helyzetben nap mint nap uj feladatot jelent. Például az afganisztáni esemenyek magyarázatakor más helyzetben voltunk, mint az r 1970-es évek angolai, mozambiki, vagy etiópiai eseményeinek időszakában. Ezekre a tényezőkre épitve, a külső ideológiai beavatkozás hatasara felerősödve, számos kérdésben nacionalista jellegű megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi, melyek nyíltan vagy burkoltan jelentkeznek, A határainkon kivül élő magyarság problémái, a "magyar nemzeti sors-kérdések" előtérbe állítása, a cigánysággal kapcsolatos tevékenység felelenkülóse, a "szegénység a szocializmusban" kérdésének felvetése és napirenden tartása, a magyar nemzeti kulturkincs feltarasa es megőrzése cimén jelentkező túlhajszolt Pávaes táncház mozgalmak mindegyike - jó és politikailag indokolt, fontos alapállasból indulva - időnként kiélezetten, eltúlozva jelenik meg, és válik a nacionalizmus újraéledésének íorrasuva, A másik oldalon számolnunk kell bizonyos kozmopolita eszmék térhódításával is. Ez napjainkban, uj formában jelentkezik, megszűnőben ennek vulgáris - "ott a hazam, ahol élek" - megnyilvánulása. Ma inkább saját eredmé-
