Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1980-12-11
► 1- 3 -Kérdéseket tettek fel; Tóth Sándorné, Szilágyi Jánosné, Lengyel Gyula Válasz; j Fodor István: A kötelező taggyűlési napirendek optimális arányán azt értették, ami biztosítja a partszervezet részére, hogy amit politikailag fontosnak tartanak, önnálóan tárgyalják meg taggyűlésen. Ezen túlmenően a differenciálásra is törekedni kell a pártszervezetek részére meghatározott témákban, és a számukra fontos kérdésekre mindig legyen idő. Az átlagos^megjelenést számszerűen nem tudják meghatározni, de többször fordult elő olyan, hogy határozatképtelenség miatt taggyűlést el kellett halasztani. Ezzel a kérdéssel - megítélésük szerint - a pártszervezeteknera foglalkoznak a súlyának megfelelően. Már rég elfelejtették, hogy valamikor a taggyűlésnek volt joga engedélyt adni a távolmaradásra.’ A PB-éknél függetlenített titkárok vannak, igy tény, hogy az alapszervezeti munkát irányitó tevékenység színvonalasabb. Ez tapasztalható azoknál a pártvezetőségeknél is, ahol szintén függetlenített a titkár, de lényeges a munkastílus beli különbség.- MSmSm * mWi Hozzászólások: Lengyel Gyula: Átfogó és széleskörű tájékoztatást ad a jelentést a VB. tagjai szamara, a megfogalmazottak helyes célkitűzéseket tartalmaznak. Árjelentésben bár benne van, de külön is kiemelné a feladatok súlyozását és differenciálását az alapszervezeti munkában. A pártvezetőség akkor végzi jól munkáját, ha jól tudja kiválasztani mik azok a legfontosabb kérdések,^jelenségek melyekkel neki, és a párttagságnak foglalkozni kell. ügy érzi, hogy a pártszervezetek számos olyan előre meghatározott feladatot kapnak, amely már eleve lehetetlenné teszi a differenciálást. Talán ezért is fordult elő, hogy elég sok taggyűlésen formális a vita, és nem érzékelik azt, hogy azzal a kérdéssel nekik szükséges volt foglalkozni. Dr. Makó Csaba: A határozat megjelenése óta az élet számos területén, igy az alapszervezeti munka területén is megváltoztak a körülmények, igY. a kedvezőtlen nemzetközi helyzet, gazdasági nehézségek stb. Az 1972-es határozat már nem biztositja azt, hogy az alapszervezetek ezeket a jelenségeket átfogják. Ezért a kér. PB-nek is nagyobb figyelmet kell fordítani a differenciált feladatmeghatározásra, vagy egy-egy jelenség mélyreható elemzésére /pl. egyes helyeken a párts szervezettsége/. Véleménye szerint nemcsak azt kellene mérni, hogy kik nem vettek részt egy-egy taggyűlésen, hanem azt is figyelemmel kell kisérni, hogy akik részt vettek, azok hogyan vettek részt, milyen problémákat milyen jelentőséggel tárgyaltak. Meggyőződése, hogy a párt munkastílusát a megváltozott körülményekhez jobban hozzá kell igazítani, nagyobb súlyt kell fektetni a személyes kapcsolatra, a pártszervezetekben kell élni. SziIágyi Jánosné: Saját pártszervezetében is érzékeli a passzivitást. Minden evben foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és minden évben ugyanazokra a következtetésekre ^jutnak. Jó az ekvitis,' ha olyan kérdésekkel,,y foglalkoznak, mely közelről érinti a párttagokat. A párttagok felvetik, hogy nem^érzik,^ hogy egy-egy politikai döntés meghozatalában támaszkodnának a„véleményükre, iukáb tájékoztatást kapnak, de nem véleményt kérnek tőlük. Nagyobb figyelmet kell arra, fordítani, hegy a párttagok érezzék, véleményükre számítanak, a döntésekrnél azt figyelembe is veszik. Lm----------*— -------—yj É11P! / I
