Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1975-12-11
— _ , ® I MtwawrawatMiflims a>í ------------, ipBa ... I \ Él J '3‘ irányítást ós beavatkozást. Elmondották példáiul, hogy a koordinálás i hiányában a•vállalati tervek nem állnak mindig szinkronban az országos igényekkel, A koordinációs problémák ágazati szinten is jelentkeznek, Többen úgy vélték, hogy az alapanyagot termelő iparágak - szén, vas, acél, energia - fejlesztés elmaradt a kívánalmaktól, s ezt pótolni kell. Javasolták, hogy az alapanyagok hiányáról, az üzomek/jnyagellátásának nehézségeiről többet és nyíltabban tájékoztassák a közvéleményt, hogy jobban tudjunk mozgósítani a takarékosságra. Sikerült jobban megértetni a tőkés világpiac hatáséit hazánk gazdasági eletére. A gazdasági helyzet ertekelésoben voltak szélsőséges nézetek is. Egyesek szerint minden nehézségünket a kapitalista országokban végbemenő gazdasági krízis hatása, a cserearányok romlása okozza. Tehát rútunk kívülálló okokban látják a gazdasági nehézségek forráság; olyanokban, amelyeket nem áll módunkban megváltoztatni. E nézet eltakarja saját hibáinkat, gyengeségeinket, ós nem ösztönöz a gazdasági bajok leküzdésére. ^ AJf-GST szerepét mindenütt nagyra értékelték. Alap szervezeteinkben szétesett arról, hogy a kapitalista világ gazdasági krízisének hatását a KGST segítségével lehet ellensúlyozni. A KGST-vel kapcsolatban vannak illúziók is. Egyesok a KGST-t egy olyan, mindentől megóvó burának tartják, amely minden gazdasági nehézségtől megvéd bennünket, A kongresszuson megfogalmazódott V. ötéves terv céljait illetően általános az egyetértés. Ezeket mértért a r't'ának' — s ha ^csak nem romlanak gazdasági körülményeink tovább — elérhetőknek, teljesithe— töknek tartják. Megértették azt is, hogy a kongresszus idején még non/lehetem c az V. ^ ötéves tervet minden, vonatkozásban, minden részle cebnn alaposan kidolgozni, ismertetni. Éppen ezért rendkívül nagy --.ef előzi meg az V. ötéves tervtörvény nyilvánosságra hozatalai,. ize a p..rt propagandamunkájában és tömcgpolitikai munkájában XÍgyelembe kell venni. Gazdasági helyzebünk kapcsán sok szó esett a munkaerőgazdálkodásról is. Az emberek nagy többsége előtt világos, Hogy ma" mar az extenziv"* gazdaságiéjlesztes forrásai kimerültek. Szóvá tették, hogy miközben országepito nagy céljaink valóra váltásához, és a napi feladatok ellátásához nincs elegendő munkaerő, ugyanakkor egy sor helyen tűr- ' notétlenül laza a munkafegyelem, alacsony a munka hatékonysága és szmmootevo a kapun helüli munkanélküliség. Tovább nem halasztható leladao a jiiunkacrogazdálkodas javítása, a notórius munkahelyváltoz- 3‘"OK megxegyelmezese. Többek szerint fejlődésünk egyik legnagyobb problémájává, nőtt a munkaerőgazdálkodás. Szenvedélyesen szólták arról, * i/Y? adminisztrációs létszám jelentősen és teljesen indokolatlanul xelduzzadt, egy sereg munkára egyszerűen nem jut munkás- ÍY'j. r kezd általános gyakorlattá válni, hogy a problémák megoldását meg sem kísérlik, egyszerűen jön a válasz: nincs rá munkaerő. A_helyze/megvaltoziateására minden alapszervezetnél, minden intézménynél sürgős központi intézkedést szorgalmaztak. A XI. kongresszuson meghirdetett életszinvonalpolitika osztatlan elismerést valiot-c ki. Többen kifeííe'tt'ékj' ‘ilyen £teh!éz gazdasági volt a párttól az életszínvonal további, bár hZ®/fní?b|mortukH ÜS Yton?ü fejlesztését célul tűzni. Az életszínvonal bemaja azonban változatlanul igen sok vitának kiinduló és lol?tilalmai/smét meg kell állapítani, hogy az életszinvonalméJ mínfli- f5va 1 a pártkroPaGanda ős a politikai tömegmunka ° ndl° adó,©. A© emberer egy nagy csoportja most is kifejtette, ; 1 ; ' q,ArA,;. *»•;
