Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1974-11-14
...................................... IlMlWMMnKa . to ‘ ©- 24 -L A tudománypolitikai irányelvek .helyi alkalmazásának egyik to- J-96/bi aspektusa „a kutatói ka dérállomány helyzetűnek feltárásában, létszámbeli, főként pedig minőségi fejlesztésének terveiben jutott „kifejezésre. Egyes intézmények /MTA Szociológiai i Kutató Intézet, MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, Magyar Munkásmozgalmi Muzeum/ kutatói állományának számbeli fejlesztése ,„noha„önmagában jelentősnek minősíthető, a tudományos kutató intézetek egészére nem volt általánosan jellemző. Nagyobb szerepe volt az "intenziv fejlesztésnek": a káderek rendszeres, tervszerű szakmai, ill. politikai-ideológiai képzésének, tóvá'dóképzésének. „A „tud ományos fokozatok elnyerése az intézetek túlnyomó többségében tervszerűen haladt; a szakmai továbbképzés - egyéb^formái azonban nem tekinthetők kielégítőnek és elegendőnek, főként a gyorsan növekvő tudományos követelményekhez képest. _ A„káderutánpótlás szintén nem tekinthető megoldottnak; főleg a ' fiatal szakemberek egyetemi képzésének jelenlegi formái és tartalma „tűnik elégtelennek „a megnövekedett feladatok jó ellátására. A politikai-ideológiai képzésben bár nem kis eredményeket tudnak felmutatni, de még sem teljesen megoldott a tudományos kutatók szervezett, rendszeres továbbképzése. Külön problémaként jelentkezett s jórészt napjainkban is az maradt„a „fiatal kutatók helyzetének rendezése. A tudománypolitikai irányelvek alapján tett lépések, fizetésemelés, lakásépítési akciók, az ."ifjúsági parlamentek" valamelyest enyhítettek „a gondokon, de megoldani távolról sem tudták az itt tornyosuló, elsősorban anyagi természetű problémákat. Kétségtelen, hogy az 1974 tavaszán bevezetett uj bérezési rendszer a„korábbiaknál kedvezőbb feltételeket teremtett. Itt kell megemlítenünk, .hogy a Központi Bizottság határozata a káder- és személyzeti munkáról, s a Minisztertanács 1974. május 2-i határozata további konkrét segitséget nyújt a káderkérdések jobb megoldásához. fa) , Az intézetek nemzetközi kapcsolatainak továbbfejlesztésében sikerült előrehaladást elérniük. Intézeteink vagy kutatóik számos„ nemzetközi tudományi szervezet tagjai /Nemzetközi Szociológiái Társasai?, Nemzetközi Tieráltári Tanács, stb./; több külföldi „ intézménnyel állnak két- vagy többoldalú kapcsolatban /szocialista és tőkés országokkal egyaránt/. 1974 őszén országszerte megemlékeztek a szovjet-magyar tudományos és műszaki I, együttműködés 25. évfordulójáról. Az ünnepségek kapcsán tűnt ki. valójában, hogy kerületi intézményeink milyen szoros, szerves kapcsolatban „allnak a szovjet kutató Intézetekkel, a szovjet kutatási témákkal; mennyire intenziven fejlődnek a'szocialista ^ országok közötti többoldalú tudományos kapcsolatok is. Itt „ említjük meg a sz óvj e t-inagyar történész vegyesbizottság, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi témabizottságának tevékenységét, melyek az MTA Történettudományi Intézetének aktiv, irányító részvételével fejtik ki hazai tevékenységüket a nagy impulzussal viszik előre a hazai kutatásokat. „Több kerületi intézmény dolgozik UNESCO témákon; a műszaki irodák pedig a KGST munkamegosztásába kapcsolódnak be aktivan. / ^ i mi -.—.. —________________________________ :
