Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1974-11-14
— • ---' ■ 1 J—rry— fo —’ . - 1EYgííráraraffiffiffiVíffi 9 rá ■ mmtnmOHmmíeiwx, ^jsxmaammtawatewmm c*/ " A-Mrület tudományos és kulturális intézeteinek munkássá* á- MP_. meghatározó szerepet .játszottak a KB ti' Tudomány politikai ±£9nyelv9„x.«. Feldolgozásuk, az egyes intézmények mindennapjaira való alkalmazásuk mindenekelőtt segített tisztázni számos lonyeges elvi-politikai problémát: tudomány és politika kapcsolatai, a kutatómunka szabadságának és társadal- . mi felelőssegének dialektikus összefüggéseit, a társadalomtudomány ok kettős: valéságfeltáró és ideológiai-politikai funkcióját. Kerületünk társadalomtudományi intézetei az elmúlt négy esztendőben nem csekély eredményeket értek el a magyar társadalom múltbeli és jelenlegi helyzetének feltárásában, ürosodott munkájuk marxista-leninista eszmeisége, gyarapodott valéságfeltáró munkájuk metodikája. Ezzel egyidőben előrehaladt, mind teljesebben érvényesült a kutatómunka ideologiai-politikai oldala is, az a funkciója, amely a ' valosagfeltaras közvetlen társadalmi hatékonyságát szolgaija. E„kettos funkció helyes értelmezése, gyakorlati alkalmazása, természetszerűleg, a .helytelen nézetek elleni ideologxai-politikai viták tűzében haladt előre. Ezzel kapcsolatban, főként az irányelvek megjelenését követően, voltak olyan jelenségek, hogy egyes kutatók szétválasztottak, vagy éppen szembeállították egymással a társadalomtudományok „e kettős funkcióját. Figyelmen kívül hagytak, hogy a társadalomtudományok valéságfeltáró muncaja sohasem függetleníthető a kutatók ideoíógiai-politikai, I r?sPon^aí°l| 3 boGy a társadalmi-történeti ténjek bármily hatalmas„tömegének felkutatása sem vezethet el a tudományos „igazság, törvényszerűségek feltárásához a társadalomtudományok tudományos alapjának: a marxista-leninista ideológiának, a munkásosztály osztályálláspontjának alkal■ mazasa nélkül. Kezdetben felvetődtek olyan helytelen álláspontok is, melyek szerint a társadalmi életben közvetlenül ható társadalomtudományoknak /közgazdaságtudomány, jog- és fa allamtudomany, szociológia/ valóságfeltáró funkciója az elsődleges es hattérbe szorítható ideológiai szerepük. Másrészt, a tudatformálásban elsődleges szerepet játszó tucomanyok„/pl,„a történettudomány/ esetében elhanyagol, ható a politikai-kulturális gyakorlat számára .hasznosítható valosagfeltaro funkciója. ^"Clmu-lt évek tudományos fejlődésének éppen az az egyik i Pozitívuma, hogy kerületünk társadalom tudományi teltezekeiben uralkodóvá vált a tudománypolitikái irányelg.mek az az útmutatója, hogy a kutatás komplex jeHegeffi o os ideológiai-politikai funkciójuknak egv~ ■r£c tud—g.....le/;.hatokon.yabban .hozzájárulni mind a maguk bel rá-~4' 0d9Gki -teihd a politikai-kulturalis g-vakor elosegitesehezx. Ny-: . f ffi ( ^ Hííi.r■ » miln„iw>iiiw»iii .................... un.ián 1~ " 1 rr'~ i ------—-—— — —* - »-i.m mrnm/' / V f
