Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1974-01-03
' " * '----------------------------------------------------------------------------------------------------------I II I I ■ M M jj II « I. -— __- 9 -kezményeképpen gazdálkodó egységeink többlettermelesuket a kenység növelésevei érték el, amely legtöbb helyen eléri, , lyen túlhaladja az előirányzatot és csak kivételes Vizügyi Épitő, Általános Ruházati Szövetkezet/ tér el jelentősen a termelékenységnövekedés tervezett szintjétől. Azt is örömmel jeli megállapítani, hogy a felhasznált tulóyák mennyisége gazdálkodó egységeink zöménél jelentős mértékben csökkent, es ahol emelkedőtt is, indokoltnak tekinthető /Pest-Buda, Budai Dobozgyar, MaVAD/, illetve a felhasználás mennyiségi növekedése nem számottevő. A munkaerőoserélődés általában stabilizálódott, ilJetve csökkenő tendenciát mutat. A tervező irodáknál a munkaerőmozgás mértéke tovább csökkent es inkább műszaki állományban tapasztalható cserélődés, ez azonban nem haladja meg az elfogadható szintet. Növekedett a csere mértéké a műszaki állománynál a MEFI-nél, de itt a munkás állominynál is magas /37%-os/. Továbbra is nehézséget okoz a kilepő műszaki állományúak te pótlása. Vállalatainknál az 1973-as bérfejlesztési kioz-mányin-fcézicedések iia^dsdx*_ jelentősen csökkent a munkaerőmozgás és csak ott tc?Paaz tősebb vándorlás, ahol a vállalat helyzete, a szociális ellátottság, a széttagoltság nem kedvező /VEGYÉPSZER, Vizügyi Építő/, vagy ahol a bérrendezés során nem tudtak mindenkit kielégíteni* Bizonyos mértékű emelkedés mutatkozik a munkaerőcserélődésnél a szövetkezetekben. Az állami vállalatoknál történt bérrendezés es ,JOvede lememelkedés befolyásolta a munkaerővándorlás irányát: most„mar egyr® inkább tapasztalható, hogy a mozgás nem a„szövetkezetek felé, hanem a szövetkezetekből az állami vállalatok fele irányul. Ennek öve tében néhány szövetkezetnél máris munkaerőhiány jelentkezett. Jövedelmezőség Az árbevételhez viszonyítva változatlanul a tervező irodák bruttó nyeresége a legmagasabb, ezek közül is kiemelkedő a FOMTI 47,7%-os, az fa ÁÉTV 44%-os és a VÁTI 41,7%-os bruttó nyeresege. Az I. félévben meg viszonylag alacsony jövedelmezőségű ITM is 16,2%-os bruttó „nyereseget ért el, s legalacsonyabb a VILATI-é /12%/ az egri. gyáregység viszonylag kisebb mértékű jövedelmezősége következtében. ► Üzemeink bruttó nyeresége fenti értékeknél jóval kisebb,„változatlanul igen alacsony a Pest-Budai Vállalat, a MÁV Építési FonokseG, de még a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat bruttó nyeresége is kiemelkedően magas viszont a két beruházási vállalat: a Budavári Palota Beruházó és az Építőipari Beruházó Vállalat bruttó nyeresege, /56, ill. 48%/. A vállalatok zöménél 20% körül mozog ez az értek, Szövetkezeteink bruttó nyeresége egyenletesebb képet mutat, mint az üzemeké, általában 20% körül alakul. A tervezett nyereséget tervező irodáink túlteljesítették, Ugyanezt mondhatjuk el néhány kivétellel üzemeink és szövetkezeteink vonatko, zásában is. Jelentősen elmaradt a nyeresegterv teljesitesetól a Vízügyi Épitő Vállalat, a Budai Dobozgyár es az „Általános Ruházati Szov. és kisebb mértékben az MVMT /96,2%./, Utóbbinál a lemaradást az állóeszköz terhek nagymértékű belépése okozta. * ■finmuiipn.ijn . un- íj-1 *p .......... ■ 1 ■■ 1 ti -0 ' J-: V""f- ' \ ■■ >
