Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1973-03-29
—-----------------„ vüjj------------------------—^— . BgWWW'ttiBttK'giCJiXXI. ■ ’ — ■ ^ rtyg.re,:rere -8 . ■!- 6 -b./ A-költségvetésen bellii el kell érni az ásatásra fordítható munkabérek növelését. c./ A munkaértekezlet intézeti és osztályszintű megtartása gyakrabban és rendszeresebben történjék. Ezek a fórumok alkalmasak a kétirányú tájékoztatás megvalósítására és a légkör ^gjavitAs..ra. Gondoskodni kellene a kritikai szellem állandó ébrentartásáról. II, Az Intézet pártszervezetének munkája *“* "x r' Az MTA Régészeti Intézet pártszervezete kicsi. GsaPán 7 /Közöttük 3 tudományos munkatárs van./ A pdrttitk«.r evek óta nehézségekkel küzd. Túlterheltsége miatt a feladatokat nem tudta ncSíe~ lolően ellátni, ezért már 1972 elején kérte a taggyűlést es a felct^ tes szerveket, hogy mentsék fel megbízatása alól. Melyek a nehézségek jelei és okai? Elsősorban kell megemlíteni. Hogy a taggyűlések ritkán és alkalomszerűen ültek össze s akkor is £od & az aktuális pártieladatokkal foglalkoztak. A titkár nemjtartott rend szeres tájékoztatást a taggyűlésnek az Intézet egészét érintő felaatokról, problémákról, valamint ezek politikai vonatkozásairól. Igaz, hogy a pártszervezet tagjai sem figyelmeztettek mulasztásira. Ezek a hiányosságok különösen az elmúlt évben jelentkeztek. Az intézetvezetés és a pártszervezet vezetőjének kapcsolata tulajdonképpen jó volt - személy szerint egészen kitűnő - de megsem ki-1 elégítő. Gyakran tartottak negbopzélést, ezek azenban a legutóbbi időkig alkalomszerűek voltak s nem rendszeresek. ..z utóbbi időben azonban éppen az intézetvezető javasolta a napra es -pcTore meghatározott rendszeres megbeszélések megkezdését. kapcsolattartás f rmája az volt, hogy az igazgató tájékoztatott es tanácsot kert, a párttitkár pedig véleményt nyilvánított. Mindez főleg a személyes ^ természetű kérdésekben nyilvánult meg. A legutóbbi időben jött létre az intézetvezetés és a pártszervezetfa nck ez a kapcsolata, hogy az igazgató rendszeres konzultációkat nem kiilön-külön tartja az igazgatóhelyettessel, párttitkárral ü& a gazdasági vezetővel, hanem együttesen, s ezekből létrejött egy ozukebb vezetőtestület, amely az igazgató számára is hasznos, nárcsnk azért ^ is, mert időnyereséget jelent. A párttitkár sok kérdéshez hozzászólt /kinevezések, minősítések, fizetésrendezés, jutalmazás, osztályok megszervezésének elvi es személyi problémái, tervfeladatok, stb/. Nem tett azonban lépésekét anna érdekében, hogy az igazgató es az osztályvezetők a taggyűlést tájékoztassák a vezetői munkájáról. | Tulajdonképpen több vezetői probléma párhuzamos a pártszervezőiben és az Intézetben. A párttitkár munkája folyamán naponta beszelt nemcsak a párttagokkal, hanem az Intézet minden dolgozójával. Mégis a i szervezeti élet rendszerességének hiánya miatt a párttagok, akik az Intézet vezető testületében nem vettek^részt, úgy éreztek, hogy a párttitkártól nem kapnak megfelelő tájékoztatást. [ rtajií-to»1 ' HHp: I CM____________ .
