Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1973-03-29
’ ■ y 'a? —re 1 -h'®--■ +-7 ■ ;. maamiwtgmfss.'atmismii:,', __ Y 17 i — 3 — • ■- •••■ Az Intézet belső szervezete és problémái Az Intézet problémái tulajdonképpen a kezdetekig nyúlnak vissza s több tényezőből tevődnek össze. 1./ A Régészeti Intézet létszámában kiosi, anyagi ellátottsága nincs arányban a vállalt feladatokkal és fejlesztése is az eredeti terveknél jóval szerényebben alakult. Az Intézet teljes költségvetése 1968-ban 2,900.000.- Ft volt. 1973-ban a költségvetés 4,040,000.- Ft, vagyis öt év alatt több mint 30 %-os fejlődést értünk el. 2./ Az Intézetben másfél évtized alatt igen csekély személyi fejlesztés történt. Ebben az idei év hozott némi javulást. Az Intézet megalakulása után néhány évvel, már osak viszonylag fiatal, kezdő, vagy néhány éves gyakorlattal bíró kutatókat vettünk fel, szinte kizárólag topográfiai kollektív munkában való részvétellel# Az alapitás u*fcAn a fojlosziíés igen hamar mogakad*t és ez jelentős problémák okozója lett. Ugyanis kezdetben a rógészetnek legjobb, tapasztalt kutatói gyűltek össze az Intézetben, Mind jelentős, tudományos múlttá}, nagy szakmai gyakorlattal, túlnyomó részük vezetesi tapasztalattal is rendelkezett, vagyis az Intézet kezdetben lényegében vezető beosztású, vagv ilyet elváró munkatársakból állott. Az volt a kiindulás, hogy a megalakult részlegeket és munkaközösségeket ezek vezessék. Az Intézet szűk lehetősegei a vezetői képességek kibontakozását nem biztosították maradéktalanul. Mindenki magával hozta saját korábbi befejezetlen tervnunkáját, de ezek megvalósítása a szűk anyaf1A -1? £a?t ,VGS?elyGZ’fce"t’*;G a Másik, vagy többi munkatárs kutatási lehetőségeit. Mindezekhez jöttek még az Intézet által vál-A ? kíiv feladatok, melyek ugyancsak feszültségek forrásává váltak. Ezen a teren a problémák ma is fennállnak. H°?js¥?s ,orőfeszitások eredményeképpen létrejöttek a tudományos hívok. Ikz osztályok létrejöttevei nagy fejlődé st'Trí el az yfi intézeti elet kibontakozása. Az osztályokon belül rendszeres munkamegbeszelesek, beszámolók folynak s ezek egyre jobban összekovaosolják az osztály tagjait. 9? osztályok létrejöttével megindult a szervezetre +Mcga1laICU^1Í az ^azgatói Tanács s ez rendszeri SSEIn 3ate-,t52T0ketÁ terrtelJesitÓBt s programszerűen•í -l-k ak:#uális feladatot. Renelhetőleg ez a szerv egyre komo— fXjíődík ¥ ?ma mog s a vezetés hatékony segítségévé Ltttobosztoláf?!? ®lhanSrtttak az osztályok fiqte?tenq!?/te£vdteSO£ótouilk?¥9opnrtok /mint például a tepográttoini -i q óredowrmfkereteit túllépik, vagy, mert több osztály -MdiiStk te rdokeltek benne, vagy „külső munkatársak is bekapcsolódnak az egy-egy osztály kereteben végzett kollektiv munkába. / I X ' i ~ i ■■ iii.ji i bHi.i w. i _, < ~ i i . ~ ~ i ii - —r- - .r» - -- -- . - - -i -- - - _ . . _ __ . . . ■ IJ