Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1972-02-03
Y Halászati termelésünk a felszabadulás utáni években rohamosan fejlődött, a halzsákmány évről évre amolkedett. A fenti tényezők hatására 1969-töl hanyatlás következett he, ami az alábbi számokból tűnik kit Az ország haltermései 1968 - 298.773 q 1969 - 275.6^0 q 1970 - 259.880 q A termelés visszaesésében jelentős szerepe van a tógazdaságok műszakinál— laga leromlásának, ami miatt évről évre több tóterület áll üzemen kivül /4-5.C00 kh/. A gazdaságok pénzügyi forrásaikat a gyenge jövedelmezőség miatt nem szívesen fordítják ezen műszaki beruházások fenntartására es korszerűsítésére. te A széttagolt szervezeti formák között egyre nehezebb a különböző halászati kérdések koordinálása, ami miatt nem egy területen ellentétek születnek. Különösen kiéleződött a vi*a a Halászati Termelőszövetkezetok Szövetsége és az Országos Horgász Szövetség között. Mindkét szektor fejlesztési elképzeléseit elsősorban a másik rovására kívánja megoldani. I ít j ’ A fentiek hatására bizonyos mértékig változott az OHF munkája is. Csökkentek a termelés irányításával és ellenőrződével kapcsolatos feladatok, úvültek a halászat nemzetközi kapcsolatai, melyek - számításaink szerint - a későbbiek során kedvezően hatnak halászati termelésünk eredményeire. E- zek közül mindenek előtt ki kell emelni a Duna''halászatára vonatkozó egyezmény végrehajtására alakult Vegyes Eizottság munkáját, Bz miden evben ülésezik, melyben az OHF ellátja a Magyar Népköztársaság képviseletet. Itt minden évben beszámolunk a magyar Duna-szakaszon elért halászati eredményekről, a halállomány alakulásáról, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket hazánkban a halállomány kedvező fejlődésének erdekeben hozunk. ! Megfigyelőként minden évben részt vettünk a FAO Halászati Bizottságának ülésszakán, jelen vagyunk a különböző rendezvényein, E munka kapcsán a magyar halászat az utóbbi két évben jelentős segitséget is kapott. Részben ebből épül a Temperáltvizü Halszaporitó Gazdaság Százhalombattán /I millió $/, segítséget kapunk a szarvasi Kutató Állomás intézetté fejlesztéséhez /I millió #/ és remény van arra, hogy támogatják a Tisza II. vízlépcső intenzív halászati hasznosítását is /500.GÖO %/. Ezen beruházásoky hoz általában 50%-os FAO segitséget kapunk, ugyanakkor jelentős feladatot vállalunk az oktatás területén, elsősorban a fejlődő országok szakembereinek kiképzésében, A KGST-ben képviseljük halászati érdekeinket és ellátjuk az azzal kapcsolatos feladatokat. A KGST országokkal kötött tudományos és műszaki együttműködés keretein belül kétoldali szerződéseket hoztunk letre, mélyeken belül éves munkatervet dolgozunk ki a soron következő feladatok ellátására. E munkába bekapcsoljuk a tudományos kutatási intézeteket, a legjobban , termelő gazdaságokat ós ezek között megosztjuk a feladatokat. Az eves mun— katervek teljesítését minden évben értékeljük és meghatározzuk a következő év feladatait, 'írré I t 00 5 I _______________ : ■. - ^ ■ ------ " v gKlfiü- - ........ ...
