Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1972-08-17
1 AÍmMSí Xfo *» * 1 * v" * V “/.......■ • ■ *Í HaBfiwSS y .’<te , Xí'"-tete cte'ú . Í.J H&f , > ,-s g&» : i :§£ H ! ffl L > 2 A vállalatok egy része az anyagárak emelkedését tovább tudja hárítani saját megrendelői íeié, de például a Pest-Budai Vendéglátó,- ahol a vállalati árképzés csak a termékek 20 %-ánál lehetséges -•' í .te''tete'teteV'Y " 'te ■}>i a vele szemben jelentkező, szerinte esetenként 20-40 %-ot is elérő áremelkedést nem tudja áthárítani, miután saját eladási árindexük a fent elmondottak alapján mindössze 0,5 %-kal emelkedhet. A tervező irodáknál az árkérdés olyan formában jelentkezik, hogy a dijalapértékes díjszabással, dolgozó tervező irodák árai a beruházási érték függvényében változnak és igy még engedmények adására is lehetőség nyílik. A gépipari tervező irodák munkája eltolódott a fejlesztési feladatok irányába és ennek a minőségileg magasabbrendü, bo-te/- V-... # \ nyolultabb munkának műszaki tartalmára a régi díjszabás nem nyújt fedezetet. Ezért gyakoriak az árviták a megrendelők és a tervező irodák között. Több tervező iroda foglalkozik azzal a gondolattá}, hogy - ahol erre lehetőség van, - dijalapértékes elszámolásra tér át, egyéb területen pedig díjszabását az uj feladatoknak megfelelően alakítja át. 3. Munkaerő gazdálkodás A létszámtervezés közös vonása mind a három területen, hogy magasabb létszámot terveztek 197 20 első félévére, mint az előző év hasonló időszakában, de az 1972. első félévre tervezett létszám, csak . minimális mértékben haladja meg a bázisidőszak létszámát, (Jelentős, 19,5 %-os növelést tervezett a VÁTI, - az uj feladatok végrehajtása érdekében, és a VILATI az egri üzem bővítése követ— keztében.j * További közös vonás, hogy a tervezett létszámot egyik területen sem érték el. Az üzemek és a tervező irodák 1-1,5 %-al, a szövetkezetek 6 %-al maradtak el a tervezett létszámtól. A munkaerő mozgás mind a három területen alatta maradt az elmúlt év hasonló időszaka mértékének. Ennek oka a munkaerőmozgás lassítására hozott kormányszintű intézkedések hatása, a beruházási stop, valamint a vállalatok különböző ii ’ézkedései a munkaerőmozgás csökkentése érdekében. (Pl. Vizügyi Építőknél átadási prémium Kis< ___________________________ . ■ ——— / ’ ■ ' ' ' ■
