Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1972-03-30
I |tsaíiüB)K'A83*!«ftia»af3ae»!an: ^. ••-...........te -■■ .OT^.. '■ ♦ í ÍJ-- 6 -7* A pájrtsgervezetek gazdaság.', szervező munkája ► Pártszervezeteink az MSZMP K3 Titkárságának 1971- január 4-i és a Kerületi Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága 1970. december 10-i határozatai alapján végezték gazdasági szervező munkájukat. Intézkedési terveikben az MSZMP ;L« Kongresszusa határozatának a gazdálkodó egységek tevékenységének fejlesztésére javasolt feladatait fogalmazták meg súlyponti feladatként. A tervezőirodák, üzemek és szövetkezetek elkészítették vállalati IV. ötéves terveiket. Terveikkel párhuzamosan került kidolgozásra az öt évre szélé kollektiv szerződés is, amellyel egyidőben elkészült a törzsgárda szabályzat is. A„párt- és állami szervek együttműködése az elmúlt év során tovább fejlődött, a jelenlegi helyzetet kielégítőnek mondhatjuk. Az együttműködés fejlődésére kedvező hatású a közös gazdasági politikai intézkedési tervek készítése. Általánosan az a tapasztalatunk, hogy a pártszervezetek és a gazdasági vezetők részé- CT ről is mindenütt megvan a szándék az együttműködés tovább javítására. A nők és fiatalok helyzetével kaposolatos párt- és kormányhatározatokban foglalt feladatok végrehajtása érdekében pártszervezeteink programtervezeteket - intézkedési terveket, együttműködési terveket - „készítettek, amelyek mindenütt a jelenlegi helyzet, a„lehetőségek, tennivalók reális felmérésén alapulnak. Megvalósításukat hosszú időszakon keresztül megoldható feladatnak és „nem kampányfeladatnak tekintik, A nők helyzetének megkqnynyitésére vonatkozó intézkedések jé részét, pl. jutalomszabadság juttatása a többgyermekes, továbbtanuló anyáknak, nők bérhelyzetének felülvizsgálata és megfelelő korrekciója stb. megvalósításának tennivalóit a kollektiv szerződésekben is rögzítették. Hasonló módon jártak el a fiatalok helyzetének javítására irányuló , törekvéseknél is. További „erőfeszítések történtek az üzemi demokrácia fejlesztésétt_tó re• B téren olyan formákat alkalmaznak vállalataink, tervezőirodáink, mint pl. a FÖMTI-né1 szervezett négyes akció-bizottság, a leglényegesebb kérdéseknek a dolgozókkal való megvitatása /viVMT/, a hatáskörök decentralizálása /Kultúra/, társadalmi csoport- és egyéni érdekek összhangjának kialakítása, premizálási rendszerek , ösztönzőbbé cétele stb-. Tapasztalataink arra mutatnak, hogy e témának a Kerületi Pártbizottság napirendjére tűzése és ennek alapján pártszervezeteink taggyűlései nagymértékben hozzájárultak az üzemi demokrácia helyes értelmezéséhez, e kérdés további kibontakozás ához. A munkaversenymozgalom fejlődése terén az elmúlt esztendőben jelentős előrelépésről nem számolhatunk be. Pártszervezeteink igyekeztek e kérdést napirenden tartani, fejlesztését szorgalmazni , azonban e téren lényeges előrelépést csak a KB múlt év decemberi hat ár ozatában foglaltak végrehajtását követően várhatunk. i y ot - „ ; i_______
