Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1972-03-02
ffili ‘ ' r I- 10 -Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell a két feladat különbözőségét. A közművelődés tudományos vizsgálata egyaránt megköveteli a művészeti, tudományos, tömegkommunikációs intézmények, sőt -bizonyos sajátos vonatkozásaiban — az iskola nevelés hatásának és módszereinek sokoldalú elemzését, továbbá a művelődés és szórakozás, művelődés es „ sport, művelődés és szabadidő, művelődés és munka kapcsolatának vizsgálatát. Ezen belül a művelődési otthon jellegű intézmények és az amatőr művészeti mozgalmak tevékenységének vizsgálata osak részíel; adat. E szélesebb feladatkör betöltésére jelenleg nincsen intézményes keret. Több tudományos intézet /MRT Tömegkommunikációs Kutató, MTA szooiológiai- psziohológiai- irodalomtudományi-zenetudományi- képzőművészeti intézet, az ELTE szooiológiai és népművelési tanszék, továbbá a Szinház és Eilmtudományi Intézet/ foglalkozik egy-egy részfeladattal, de a közművelődés egészével, vagy a kutatás koordinálásával egyik sem. A Népművelési Intézet kutatási osztálya sem, mivel te ag elsősorban az Intézet feladatkörébe eső témákban végzett felméréseket /bár néhány alapkutatás jellegű vizsgálatot is indított./ Milyen kutatásokról van szó? a./ Elvi feladatát tekintve foglalkozni kell a művészeti, a„természet- és társadalomtudományi, valamint filozofiai-ideolőgiai fot~ mák /ZÚdatí és Intézményes öbjektlváQÍőF/-t15fisaaálml életéve 1" és szerepével. A társadalmi tudat jelenségeitrtehát nem önmagukban, Hanem á társadalom egyedeivel és közösségeivel, a„társadalom különböző osztályaival és rétegeivel kapcsolatban vizsgálja. Ezen i belül egyaránt foglalkozik:- a fenti területek jelenlegi állapotával.- az idetartozó /művészet- és tudományterjesztő, tömegkommunikációs stb./ intézmények, szervek működésével,- mindezek fejlődésének várhaté irányával, a fejlesztés prog^ ramjával és módszereivel. i CT b«/ Módszerét tekintve azt kell kiemelnünk, hogy egyaránt szükség van alapkutatás okra és alkalmazott kutatás okra. A kettő egymást feltételezi. Nem’”aT‘Tcőnkréí"’"segítsége/ a közművelődés irányításának, hacsak a kulturális élet területéről gyűjtünk adatokat; ahhoz, hogy a„gyakorlatban is hasznosítható következtetéseket vonhassunk le. melyebbf Te kell ásnunk. Minnél több gyakorlati eredményt várunk a tudományos kutatásoktól közművelődésünk számára, annál jobban kell biztosi— i tani az alapkutatások fejlődését - osak persze olyanokét, amelyek a valóság talajába fogódzkodnak. Az ilyesfajta vizsgálatok alapot adhatnak arra, Ahogy egy-egy intézmény, műfaj, kulturális mozgalom hatását, hatósugarát, fejlődési lehetőségeit konkrétan a közművelődési ' és a közmüvelődéspolltikai gyakorlat számára is felhasználhaxóan elemezzük, o./ Mindebből az is következik, hogy - szakitva a tudományosság bur, zsoá fogalmával — a közművelődési tudományos munka nem maradhat pusztán regisztráló jellegű, hanem kísérletekkel, uj formák, uj módszerek kialakításával be is kell avatkoznia a kulturális elet ■Fejlődésébe - rög/8n~3?eT ls mérve e beavatkozás hatását. 1 mm ül JBII I IH»y ■ II * ' - , ' - fi---i ti 1 ! fi
