Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1972-03-02
^jgHWWiWfflWíwmtiwaaacMMM áf ifi i 1 I ■ ' [; ! • OT 5 OT ti felsorolt négy terület közül osupán az utolsó tartozik hozzá, a másik hárommal sem elvileg, sem gyakorlatilag nem foglalkozik* Ezért igazat kell adnunk annak a főosztályon hallott szólás-mondásnak, mely szerint őket az "ellenség megtévesztésére" nevezik közművelődési szervnek, A Népművelési Intézet feladata ennél is szükebb. Nem foglalkozik a könyvtárakkal és osak speciális vonatkozásban foglalkozik az ismeretterjesztéssel /például? a mezőgazdasági ismeretek terjesztésével/- ami egyébként a főosztályhoz sem tartozik* így az Intézet számára lényegében két terület marad: Az amatőr művészeti és tudományos-közismereti mozgalmak, /mint honismeret, a technikai szakkörök, vagy a barkácsolás/ és a művelődési otthon jellegű intézmények elvi- módszertani CT irányitása0 /Ez ugyan nem egyezik pontosan az Intézet hivatalosan rögzített feladatával, amely a népművelés keretei között folytatott politikai és világnézeti nevelésről, általános és szakműveltség terjesztéséről is beszélTM Nem mintha az Intézet nem próbálkozna e feladatok betöltésével is, de lehetőségei itt jóval kisebbek, semmiképpen sem tudja a feladatkört olyan módon átfogni, mint például az amatőr művészeti i mozgalmat./ E két területet a közművelődés másik három területével szemben éppen i az jellemzi, hogy itt a centralizált irányításról sokkal kevésbé lehet szó, mint mondjuk a színházak vagy a televízió esetében. De nem is kell, hogy legyen. A tarkaság, a sokféleség, a különböző törekvések egymásmellettisége lényegi ^jellemzője a közművelődés "öntevékeny" ágának. S ebből egyáltalán nem Következik, hogy e területnek„irányítás nélkül kell maradnia, hanem hogy más módszerekkel kell irányítani. I Hogyan felel meg a Népművelési Intézet az igy sztikebben körülhatárolt feladatnak? Lényegében — egészében megfelel. A lehetőségekhez képest .átfogja az amatőr mozgalom egészét /néhány - főleg ujabb - < mozgalmi tevékenység kivételével/, kialakította azokat a módszereket, amelyekkel ez a mozgalom elvileg-médszertanilag irányítható: bemutatókkal, kiadványokkal, tapasztalatcserékkel, konferenciákkal, tanfolyamokkal, minősítésekkel, működési engedélyek kiadásával,stb. , Ezeket a módszereket igyekszik jól fel is használni, s igy valóban rajta tartja kezét az amatőr mozgalom "ütőerén". Itt voltaképpen inkább az amatőr mozgalmak egyfajta "rehabilitációjára" van szükség, mindenek előtt, de részben még az Intézet munkájában is. Kevésbé alakultak ki a művelődési otthonok irányításának módszerei* Itt nem nagyin sikerült megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel a művelődési otthonok működését meghatározó tényezőket az Intézet„ eszközeivel befolyásolni lehet. Az utóbbi időben azonban e téren is kedvező fejlődés tapasztalható. A megyei Művelődési Központokkal? il~ , letve tanácsadókkal való kapcsolat is egészségesen alakul. Pozitív szerepet vállal az Intézet a honismereti mozgalom,„a klub-mozgalom, a barkáos-mozgalom, a családi és társadalmi ünnepségek,„a mezőgazdasági ismeretterjesztés fejlesztésében és szervezésében is. Mindezt a számok is igazolják. Az Intézet évente 150 iv terjedelmű módszertani kiadványt és kb 20-25 műsoranyagot, kottát, sazkkÖri anyagot jelentet meg, /bár e tevékenysége nem egyenletes színvonalú/ / ^ fi \ fi
