Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1972-03-02

tffilti'iT'Cil IIII1H11 Hí l'WWW Ml II Mi I li? W) 1 ' fi .- 2 -egyelőre 3:1, nem a javunkra. Igaz ugyan, hogy az egynegyedes arány mégis örvendetes, mert a 25 évvel ezelőttihez képest jelen­tős előretörésről tanúskodik. Itt rögtön hozzá kell tennünk, hogy hasonló képet kapunk a műve­lődési otthon jellegű intézmények 1át©gatottságára vonatkozóan is. A KSH 1965-ös felmérése /a nap 24 órája/ szerint az crszág lakosságának 64 %—a nem jár művelődési intézménybe /kb ugyan­ennyi moziba sem/. De a 36 % látogatóból is osak 16 % jár gyak­rabban /legalább havonta egyszer/. Igaz, hogy ezek régebbi ada­tok, de ninos okunk annak feltételezésére, hogy a helyzet azóta gyökeresen megváltozott volna. Egyes„közművelődési- népművelési beszámolók sajnálatosan figyel­men kivül hagyják a helyzetnek ezeket az összetevőit. Nagy buzga­lommal sorolják fel a szépen hangzó adatokat /itt több tizezer CT ember vesz reszt valamely amatőr művészeti mbzgalomban - ott több százezer, vagy akár több millió hallgat ismeretterjesztő előadást/, osak arról feledkeznek meg, hogy a jelentéseket ellenőrizzék, az adatok mögé nézzenek s a közművelődési tevékenységek '‘minőségét és hatósugarát ennek alapján mérjék ki. A jelentések igy gyakran szépítettek /hasonlóan azokhoz a harctéri jelentésekhez, amelyek csak az ellenség veszteségeit közlik/. Kevés mód van annak elem­zésére, hogy a jelentésekben közölt adatok közül mi a valóságos, mi a formális. 3./ Ha mármost ezeket a blobális adatokat tovább akarjuk elemezni, akkor mindenek előtt a közművelődési helyzetkép sokoldalú réteg­zettségét kell figyelembe vennünk. Vagyis azt, hogy i~Tönlcróffi Helyzet társadalmi osztályok, rétegek, település-tipusok és mü­­yaToE^TzerTtvEvál-fcozíkT —-----—-----------------------­Nincs itt helyünk és módunk arra, hogy e rétegződést a maga tel­jességében feltárjuk. Csak arra kell rámutatnunk, hogy a közműve­lődési szerkezet dinamikus elemeit is csak e módszerrel találjuk meg. “ 4./ Arról van szó ugyanis, hogy az egyensúlyi helyzet mégsem jelent változatlanságot. A ,,főfrontőEír’ugyan“lassan mozdulnak el, de a rész-frontok egyTkén-másikán az eredmények lassú felhalmozódása következtében dinamikus változások következnek be. A közmüvelő­f désnek ilyen esetekben különösen frissen kell reagálnia s megfe­lelő intézkedésekkel segitenie a már megindult folyamatot. A je­len helyzetben két jelentős "írontszakasz/" jelölhetünk meg, ahol a leginkább számíthatunk a művelődési igények és művelődési tevé­kenységek pozitiv irányú átalakulásával: a./ mindenek előtt az ifjúság körében. Az ifjúság természetesen minden„időben a legdinamikusabb tényezője a közművelődésnek, de a mi„korunkban különösen az. Helyzete a közművelődésben számbelileg is döntő, a művelődési otthonok közönségének több mint kétharmadát a fiatalok teszik ki. Ennél is fontosabb hogy az adatok-szerint az ifjúság Ízlése gyorsabban változik I a társadalom más rétegeinél, ezt a lehetőséget azonban sem az iskola) sem a KISZ, sem a közművelődési szervek nem használ­ják ki kellőképpen. Az ifjúság - megfelelő módszerekkel - ma­gasabb színvonalú közművelődésbe lenne bevonható, mint amit jelenleg nyújtunk számára. Nem annyira az ifjúság részarányát CTCTCT I 1 ] I •llMHII 1 ...................................“ :----4-w J fi

Next

/
Oldalképek
Tartalom