Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1971-02-04
► , ' ' ' j-3-nere problematikus. Abból is adódnak nehézségeink, hogy meglévő tervező kapacitásunk nem konvertálható. A technológiai tervezés mondhatni égész évre kitöltött, de konstrukciós részlegünk terhelése mindössze kb 1 1/2 hónapot tesz ki. Feltétlenül szólni kell az l.sz. mellékletben felsorolt, várható veszteségek csökkentésének módjáról. A Döntőbizottság által kirendelt szakértők véleménye alapján megállapítható, hogy bár e perek megalapozottak, az egyes beruházók gyakran eltúlozzák kárigényüket. A még fennmaradó, de "jogászi" beavatkozással sem elhárítható igények messze meghaladják a Vállalat fizetőképességét. A Vállalat gazdasági vezetése a peres terhek csökkentése érdekében igazgatói szinten egyezségi tárgyalásokat kezdeményezett. Eddig két kedvező egyezség létrehozása sikerült, az ÉVIG 12 milliós kárigénye igy 1.75o eFti-ra, a 'Gödöllői Gépgyár 55o eFt-os kötbérkövetelése Iga.eFt-ra mérséklődött. E kérdés kapcsán kénytelenek vagyunk rámutatni egy olyan, a vezetőség munkáját nehezítő körülményre, amely egyúttal felveti a vállalatvezetés i'önállóságának és hatásfokának kérdését.is. A Vállalat alapításakor az azonos gazdasági mechanizmusból folyoan ilyen problémák nem voltak. Később mind jobban érvényesült a két ország gazdaságirányítási rendszer különbözőségéhek hatása. A BNK-ban Központunk profil szempontjából monopol-helyzetben van, nem küzd piaci gondokkal. A „hatóságok számos, esetben egy-egy munkára kijelölik. Az elmúlt 5„év fejlődése túlhaladta azokat a Társaság alapszabályában foglalt tételes rendelkezéseket, amelyek a magyar viszonyokkal ma már nem konformok. A magyarországi uj gazdasági mechanizmust a bolgár elvtársak - helyzetüknél fogva - nem tudják kellően érzékelni és gyakran állnak értetlenül a Vállalat életével kapcsolatos egyes jelenségekkel szemben, mint pl. kártérítési igény. Nem érzékletes számukra a nálunk kialakult piaci verseny és ezzel összefüggésben a vállalatok anyagi és egyéb önállósága. A kölcsönös együttműködést tervezésben, szállításban nehezíti a de- CTvfZ0-lfs nehézségek, átszámítási kulcsok rendezetlen volta. A Társaság budapesti Vállalatánál rövid néhány év alatt végbement létszámnövekedést nem követték az irányítás, a munkaszervezés és a döntések meghozatala terén szükséges szervezeti és módszerbeli változások. w A két országban lévő meohanizmus’aeli különbségre vezethető vissza többek között az is, hogy a budapesti Vállalat 1968-69. évre szóló kollektiv szerződését nem lehetett megkötni, mert a bér, prémium és nyereség szabályzat nem felelt meg a magyarországi viszonyoknak és ennek következtében a Vállalatunknál működő Szakszervezeti Bizottság az említett kollektiv szerződést nem irta alá* Bár az államközi egyezmény 5« cikkelye határozottan kimondja, hogy a Központ és a budapesti Vállalatra az illető ország törvényei és jogszabályai a mértékadók, ha az alapszabály egyes esetekben másként nem intézkedik, éppen a mechanizmus megváltozásából kifolyóan az uj vezetőség mégis számos esetben tapasztalja, hogy az Ügyvezetőség olyan mélyen szól az ügyek vitelébe, hogy zavarja a nálunk szokásos ügyintézést. Elvileg társasági szinten meghozható, bár nagyobb horderejű döntéseket az Igazgató Tanács felé hárítva, kis jelentőségű, operatív intézkedésekkel túlzott mértékig beavatkozva zavarja a normális ügymenetet. Példaként említjük a peres veszteségek csökkentésére irányuló törekvéseinkkel kapcsolatos felfogást. Nem kapunk hozzájárulást még akkor sem, ha a várható egyezség a Társaság érdekeit előnyösen befolyásolja. «/♦J a U hum ------------------------——— ------J UXttHiHMMŰlHitf
