Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1970-03-05
»\ _ 4 _• i A kettős nevelés problémája csökkenő tendenciájú, illetve az ott— i„ honi vallásos', és’az iskolai materialista nevelés kettőssége helyett, más problémák jelentkeznek. Gondot okoz fiataljainknál a felnőttek egy részénél tapasztalt kettősség, a szavak és tettek ellentéte; a közösségi embereszmény hirdetése-és ugyanakkor az önzés, anyagiasság gyakorlata* Gcnd a nőve levő magányosság érzése a tanulókban - időhiány miatt egy. re kevesebbet foglalkoznak a" fiatalokkal mind otthon /a két szülő dolgozik/, mind az iskolában '/túlterhelt pedagógus, na,gy osztály létszám/® A ■ közösségi kereteket igénylik a tanulok, jól dolgozó közösségekben szívesen vesznek részt, különféle megmozdulásokban segítik egymást. Erkölcsi arculatuk A hazaszeretet kérdése az elmúlt években központi helyet foglalt el neveIőmunkánlcBán, A fiatalok egy részénél a. hazaszeretet a család, szülőföld,' azükébb környezet szeretetét jelenti. Náluk a hazaszeretev fogalmába nem tartozik a dolgozó nép szeretete, munkája eredményeinek fi értékelése. A fiatalok másik részénél kialakult a szocialista hazafiság fogalma, azonosulnak a dolgozó nép törekvéseivel, elismeréssel tekintik a kommunista párt épito munkáját. A disszidálást általában elitélik, világot látni szeretnének, de itthon akarnak élni, dolgozni. Belátják, megértik tanulásuk, szakmai felkészültségük minőségének nép• gazdasági, társadalmi, politikai jelentőségét, de szorgalom, akaraterő hiányában mégsem tanulnak úgy, ahogy kívánatos lenne. Tanulóink hazaszeretete többnyire nélkülözi a nemzeti büszkeség jegyeit, melyek inkább egy-egy nemzetközi sporttalálkozón jelentkeznek a stadionokban és a TV képernyői előtt, mint az áldozatos hétköznapok folyamán. A legnegatlvebb válaszok a Szakmunkásképző Iskola egyes érettségizett tanulóinál találhatók: ma már ez nem aktuális kérdés; köhely: véleményem szerint ez elavult. A honvédelmi ismeretek tantárgy bevezetését pozitívan fogadták# Szívesen vesznéTF’részt' á lőgyakorlatokon, járőrversenyeken. Olykor tü- ^ I relmetlenség is mutatkozik, ninosenek meg a tantárgy oktatásának megfelelő tárgyi feltételei, kevés a gyakorlási lehetőség, szemléltető eszköz. E tárgy oktatása során is megállapítást nyert: a fiatalok testi edzettség, állóképesség tekintetében igen gyenge színvonalon vannak. A kötelező katonai szolgálatot a tanulók többsége "kötelező rossznak" tartja. Ennek több oka lőhet, igy például: sajnálják az időveszteséget, idegenkednek mindenféle háborútól, a lszerelt katonák elbeszélé► sei ijesztően hatnak. A társadalmi tulajdon merteosülése terén -fiataljainknál hasonló a helyzet, mint az egész t.ársadal'óm’baö. Rongál ók viszonylag kevesen van; nak, jóval több az olyan, aki közömbösen szemléli a rongálásokat, s nem sokan rendelkeznek kellő bátorsággal, hogy fellépjenek a kártevőkkel szemben. Nem érzik a fiatalok, hogy a társadalmi tulajdonban okozott kár közvetve saját maguk ellen irányul. Életeszroényük igen nagy változatosságot mutat. Az élet céljának meghaxározásánál nagyobb számmal a következők fordultak elő: munka, alkotás, osaládi élet, szerelem, gyermeknevelés. Az egyes célokat vissr/•gálva a kép nem rossz, - hisz a tanulók jelentős része nem az önző, be- 1 feléfordulo, anyagias szemlélet hive, noha ilyen is akad néhány.Erosen elgondolkoztató viszont, hogy a megkérdezettek 26 %-ának nincs életcélja * ./. ; j /X _______________ ■ i I V