Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1970-03-05
1 ' I II I ü j . . I .. ' r 1 r®'"" n1"1 j fi 1 -5-A szakmunkásképző intézetekben az erettségizettek cinikusabbak. Véleménye szerint alapvetően döntő, hogy az érettségizett fiatal nem szakmunkásnak készült. Itt a politikai munka megmagyarázni, hogy szakmunkásnak lenni rangot jelent. Egyébként vannak évjáratok, amikor több a bukfís, rosszabb a magatartás. Érdemes lenne megvizsgálni ezeket.az évjáratokat, hogy mi idézte elő bennük ezt a törést. Van némi igazság abban, hogy egy-sgy gyereket a szülők küldenek a KISz-be. De nem ez a jellemző, mert sok helyen a vonzást maga a szervezeti élet tudja gyakorolni. Gárdonyi et-nő A diákság nem választható el az egész társadalom neveit se gi színvonalától. A gyerekeknek rossz véleményük van a felnőttekről. Saját magunkat kellene megnevelni ahhoz, hogy a gyerekeket nevelni tudjuk. A rosszat ^ a felnőttektől tanulták, nem úgy születtek. Szavak es tettek közti különbség sajnos pedagógusoknál is érvényesül. A fiatal pedagógusok az egyetemen ismeretanyagot kaptak, de más követelmény nem volt. Fogalmuk sincs arról, hogy hogyan kell gyerekekkel helyesen bánni, ehhez legalább 5 év kell. De olyan is van köztük, aki erre nem is alkalmas. Nem ért egyet azzal, hogy a pedagógusnak a nagy átlagot kell figyelem^ venni, igy a tehetségekkel nem jut ideje foglalkozni, ezeknek külön kell tanulni, hogy az egyetemi felvételi vizsgán megfeleljenek. Kívánják a differenciáltabb KISz munkát, de ezt nem elég kinyilatkoztatni, mint ahogy a felettes szervek teszik, hanem pontos útmutatást kell adni. Sajnos a felsőbb szervek a látványos dolgokat értékelik és nem a mindennapi szürke nevelőmunkát, igy erre megy a nagyobb energia. ^ Sallai at. Az anyagot jónak tartja. Az ifjúság nevelése össztársadalmi ügy. Akik foglalkoznafiaz ifjúsággal, azok is többnyire a KISz—en keresztül teszik, pedig egy iskolának csak a fele KISz tag, a másik fele csak diák, azokkal is foglalkozni kell. A fiatalok munkához való.viszonya sem csak KISz feladat, t hanem össztársadalmi ügy. A KISz-el szemben támasztott követelmények nincsenek összhangban a lehetőségekkel. Ide tartozik, hogy tárgyi feltételek és képzett vezetőkben is hiány van. Az úttörő munka jobb, mint a KISz—munka. A közösségi élet kialakitásával nem kellene várni a KISz kialakulásáig a középiskol ákb an A bukások nagy számáért nem lehet csak a diákokat okolni, , tankönyv sincs mindig. Nem valószinü, hogy az összes buta gyereket abba az iskolába szedték össze. i < 6 Vp—■ — “ : ' " i • ‘ • $?■ : : \ t
