Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1970-01-08
J 'ÜJ' * • - — X : .___motwwMmmmhmattét*. )- 4 -\ Az üzemeknél a bérfejlesztés tervezett mértéke 2,5-4,5%» a bérfejlesztés tényleges mértéke 3-6%-ig terjed. Ennél magasabb a Budai Dobozgyár 7,8 és a GYESEV 6%-os bérfejlesztése. A szövetkezete lenéi a bérfejlesztés 1,15 /Budai Ipitőipari Szövetkezet/ és 5,1% /Sinus KTSZ/ között alakul. I . b/ A részesedési alap_várha_tó_al.akulása__a£ 19/8^ évihez_kjépes— A tervező irodák felénél kereken 20 és 50% közötti mértékben csökkent a részesedési alap az elmúlt évihez viszonyítva /AGROTERV, FÖMTI 50%, ÁGTI 30%, VÁTI 28,5% és KGMTI 19,4%-kal csökkent a tavalyihoz képest/. A többi tervező irodánál növekedett a részesedési alap; 1,6 és 7,5% között, az ISzSzI-nél pedig 38,4%-kal. fi* Az üzemek részesedési alapjának növekedése 105%-ig terjed, kiemelkedően nagy az Építőipari Beruházó Vállalat részesedési alapjanak növekedése, mely eléri az 50%-ot, 10%-os a Vízügyi Épitő Vallalat részesedési alapja, mig a MAVAD-nál 15%-os csökkenés következett be. A szövetkezetek közül egyedül a Bástya Bútoripari Szövetkezet részesedési alapja csökkent 4%-kal, mig a többieké emelkedett, jelentős mértékben a Sinus KTSZ-é /31%-kal/ és az Általános Ruházati Szövetkezeté /22%-kal/. Az alapok fe liiasznál ás át értékelve megállapítható, hogy a vállalatok, intézmények nagyobb gondot fordítottak fontos társadalmi politikai célkitűzések megvalósít isára: tendenciájában növekvő a szociális, kulturális, sport-célokra történő felhasználás; megemlítendő ^néhány intézmény lakásépitésr akciójának kibontakozása is, vagy a társadalmi erőből épülő kerületi óvoda. te"'' c/ Fe/leszt/si. alap_ te"'' a tervező irodák fejlesztési alapja nagyságrendileg az 1968. évi szinten mozog és általános az az észrevételük, hogy a sajat fejlesztési alap a tervezési munka termelékenységét, korszerű módszerek alkalmazását elősegitő gépesítést nem tesz lehetővé. Figyelemre melto, f hogy a kerület üzemei az 1968. évben ténylegesen felhasznait fejlesztési alaphoz képest ez évben lényegesen nagyobb fejlesztési alappal rendelkeznek. így például az Állami Nyomda a tavalyi fejlesztes/alap tízszeresét /10 millió Ft-ot/, a Vízügyi Épitő Vállalat a tavalyi 18 millió Ft-tal szemben 28 milliót, a GYESEV a tavalyi 12 millió ittál szemben 38 milliót, az MVM 1,2 milliárddal szemben 1,6 milliárd Ft fejlesztési alapot használt fel. A szövetkezetek fejlesztési alapja a legtöbb helyen ugyancsak nagyobb a tavalyinai, kivételt képez a Budai Háziipari Szövetkezet, amelynél az 1968. évi 586 ezer Ft-tal szemben ez évben csam 39 ezer Ft a fejlesztési alap. I Az import beszerzések általában nagyobbrészt a demokratikus viszonylatból történnek, de tőkés importtal is találkozhatunk. Arányuk kb. 60:40 a demokratikus import javára. I * —— ——------------------------------.... ,, , . ■ - ■ .... '
