Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1970-01-08
' 1 I. I — . j I > .—OT—— ...... III. ^|M||||iW^^ . |(||| a w y 4 i^; • ' 2 J i ‘Bi % • A tervező irodák közül csak néhány végzett export tervezési munkát, ezek együttes értéke 25-30 millió Ft-ra tehető. Lényegesen^nagyobb az üzemek és szövetkezetek export teljesítése; kb. 1 milliárd Bt. Növekvő export forgalmat bonyolit le a Kultúra Könyvterjesztő, a Magyar Villamos Müvek, az ÉMEXPORT és a MaVAD. Az üzemek egy része /Budai Dobozgyár, Magyar Villamos Müvek/ jelentősen túlteljesítette export tervét, a szövetkezetek általában 100% körül realizálták export szállításaikat. III - m I 2. Árak A tervező irodák árszínvonala általában változatlan, kivételt képez a VILATI, ahol 2-3%-os áremelkedés mutatkozik a tavalyihoz képest ^ és az AGROTERV, ahol a nyomdai részlegnél a díjszabás csökkentése miatt az árszínvonal 30%-kal mérséklődött. Az ipari üzemek árszínvonala 97 és 106% között mozog, általában^101% körül helyezkedik el. Ebből megemlítendő a PestfBudai Vendéglátóipari Vállalatnál a 4%-os /étkezési normák módosítása/ és az Ingatlankezelő Vállalatnál a 6%-os árszínvonal emelkedés, ez utóbbi azonban az építésszerelési adó miatt következett be. A szövetkezetek árszínvonala kb. 4%-kal emelkedett, kivételt képez a Bástya Szövetkezet, amelynek árszínvonala 10%-kal csökkent az 1968. évihez képest. 1 ... I 3 . Munkáér őgazd álkod ás —v A munkaerőmozgás ebben az évben is főként az alacsonyabb fizetési ka' tegóriákban jelentkezett, okai azonosak az 1968. évivel; magasabb bér^ igények, munkahelyi közérzet, stb. Az ez évi létszámalakulással kapcsolatban megállapítható, hogy a tervezőirodák év végi zárólétszáma a tervezett körül mozog, mig az üzemek és szövetkezetek általában nem tudták teljesíteni létszámtervüket. Ezt a körülményt kedvezőnek kell tekinteni abból a szempontból, hogy a kerület üzemeinél az 1 főre eső termelési érték az 1968. évihez viszonyítva általában emelkedett, 7-18%-ig terjedő mértékben, a szövetkezeteknél 2-26%-ig és csak néhány helyen, mint pl. a^GYESEV ás a szövetkezetek közül a Budai Háziipari, valamint a Budai Epitő Szövetkezetnél romlott a termelékenységi mutató /78,5, ill. 94,4%/. Az 1 főre eső termelékenység általában nem csökkent, sőt egyes területeken jelentős módon megnövekedett. A tervező irodáknál az 1 főre eső termelékenység 4-27%-ig növekedett /XSzSzI 27%/, kivételt képez az AGROTERV, ahol a már említett nyomdaüzem alacsonyabb vállalási dijai következtében 98,7%-os, és a VILaTI, ahol 89%-os termelékenységi mutató várható. Az üzemek termelékenysége 1-18,5%-ig növekedett, zömmel 7%-Kal magasabb, mint az elmúlt évben. I te J | /b ■ ■ ■■ ■ ----------------------------OT. ot# ni^ im.il ii „I I „ -n-..... ■■■....... .!. -.......