Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1969-11-20

\ ö

%

i Y

■ v /'

i

Kovács et.

^emcsak Ugy gondolják egyes elvtársak, hogy I.osztályú párttagok, hanem ilyen gyakorlatot is folytatnak* Hol elmennek, hol nem mennek el a taggyűlésekre*

A kerületi vezető beosztású kommunisták indokolatlanul nem jönnek el a kerületi pártrendezvényekre, kibővitett titkári értekezletre pedig az igazgatók nem jöttek el*

Gárdonyi etnő.

Az anyag vitaanyagként elfogadható, de ha tovább viszik a pártszervezetek felé, még konkrétabbá kell tenni. Elsebben kell megfogalmazni a problémákat, pl.mikor kell a tagság véleményét kérni, és mikor dönthet a vezetőség.

Nincs tisztázva a pártszervezetekben, hogy kinek mi a hatásköre.

• Égisztenciális függőség. Nem kis probléma. A vezetők magatartása gátolja, hogy birálo légkör alakuljon ki, és vannak olyan párttagok, akik gazdasági munkájukat nem végzik rendesen, és ^ ezért nem mernek birálni*

Javasolja, hogy a vitatható témákét PB.ülés elé kell vinni.

Ormos et.

A demokratikus centralizmüs nem elméleti kérdés. Gakorlati politikai kérdésről van szó, párt ós állami életünk módszerbeli kérdéseiről.

A vezető akár régi párttag, akár nem, nem élhet azzal a gondolattal, hogy ő I.osztályú párttag.

A párttag , ha elmondja véleményét a taggyűlésen, ez részére a demokr.centralizmus, de lényeges kérdés, hogy erre reagáiknak-e?

Másik kérdés a x&sdí realizálódása az elfogadott véleménynek.

A párt-és állami élet demokratizmusa szorosan összefügg. Nem ér semmit a taggyűlés enélkül. A kettő külön nem megy.

Kékedi et.

Úgy látja, hogy a demokratikus centralizmus nem elsősorban elg-Y meleti, hanem gyakorlati kérdés, és itt vannak problémák.

Helyesen rögzíti az anyag, hogy a dem.centralizmus érvényesülése terén a kerületi pártszérveknél az utóbbi időben pozitív irányú előrehaladás van. Probléma a gyakorlati munkában van, ezek többsége szemléleti kérdésekben gyökerezik.

Pl. a bírálat kérdése, erről már sokat beszéltünk, országos vonatkozásban is. A kívülállók könnyebben bírálnak, pl. az árrendszert bírálják, de nem bírálják a vállalaton belüli árdrágítást. Bírálják a nyereség elosztási rendszert, de'nem hallotta még azt, hogy tényleg rászolgáltak-e a nyereségre.

8x Egzisztenciális függőség mindig probléma volt. Aki birál, annak legyen erkölcsi alapja. Bírálat cimón előfordul, hogy mocskolnak valakit, és sokszor úgy reagálnak, hogy elnyomják a bírálatot.

S A —.—_— - —— <•

! * 1 11 1 " I

I

I « jUllj) ii . ■ inig i ii ■