Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1968-07-04
r~i 1T1T nrmxmwvi nr «narrmgii ' I V I "s ►- 3 -A kulturális területem dolgozóknak kb 75 %-a,2+fnXiSrt^tanuiáfr nyelvet beszól. Általában a nyugati nyelvek intenzivebb tanulása, tapasztalható. Kevesen tanulnak oroszul ós a Sf^nSió ráoiák nyelvein. Kevés az orosz nyelvet felsőfokon 03 TM° Q oáiripV azéna. /A "Kultúra" Külkereskedelmi Valii* J.atn«.<± a luu nyelvismerettel rendelkező közül 14-en rendelkeznek felsőfokú orosz nyelvvánogávali eszel szemben az Országos Műemléki pelrá§y?lő0g?Gl a 45 nyelvismerettel rendelkezőből 21 nunetül, 6 franciául, 9 olaszul, 7 angolul, 2 egyéb nyelven beszél/. Az intézeti, vállalati tevékenység fontos kérdése: milyen a kapcsolatuk; a külföldi intézményekkel ós milyen 0vr.2 külföldön szerzett tapasztalatokat. A lehetőségek kedvezőek, a kapcsolatok soko ldaiualc: ’"r'r teV'"" -a Központi Földtani Hi-vatal dolgozói részt vedneka KGST munkájában, Kubában, Mongóliában és„Afrikában kutatómunkát végeznek, az ENSZ keretén belül, Brit-Guineában es Indiában szakértői teendőket látnak .el;- az Általános Épülettervező Vállalat szellemi, kapaeitásának közel 25 %-át az NDK megrendelések teszik ki;- 1963-1967 között a Magyar Villamos Müvektől 520 fő, a "Kultúra "IíttlkereskedeImi Vállalattól 592 fő utazott külföldre;- jelentős a száma a saját költségen utazóknak is /pld.: a | KGMTI-bői 1963-1967 között 12S fő/. A külföldi utaztatások'szervezésében, a külföldre utazók szakmai és politikai felkészítésében még sok a kívánnivaló.1 Egy-két helyen - pld.: az Örsz. 'Műemléki Felügyelőségnél is.- felvetik azt, hogy a kiválogatásnál sokszor mérvadóbb a nyelvismeret, mint a politi, rs kai alkalmasság.. Több. helyről elhangzott, hogy a. külföldre utazás 1 a vezetők, vagy'egy kisebb kör lehetősége /pld.: Állattenyésztési Kutató Intézet, Szinháztudományi Intézet/. E felvetést látszik ígate' zolni, hogy a FGM Tervező Irodáknál 1963-1967 között 16 fő utazott külföldre 123- esetben. Különösen a fiatalok kérnek több lehetőséget a külföldi utazásokhoz. Az utazások tapasztalatainak hasznosítása változó és sokrétű. Van, ahol a szerzett tapasztalatokról be kell számolni és a vozotés ezt * értékelve meghatározza a tennivalókat /például: KGMTI., Magyar Villamos Müvek/. Egyes helyeken csak szükebb körben számolnak be, utána konkrét intézkedés szervezett formában nincs /"Kultúra" Külker. Vállalat/. Előfordult, hogy az elhangzott javaslatokra, az „illetékes felsőbb állami szervek nem válaszoltak /például; a MÉM főosztályai/. Általánosnak mondható, hogy a külföldi utazások tapasztalatait tájékoztatás keretében osak elvétve hasznosítják. A szakképzettség színvonalának gyorsabb növelését - a lehetőségek ellenére - néhány tényező akadályozza. Műszaki vonalon a napi elet 1 és a szakmai gondok lekötik az embereket, az érdeklődés a munkát segitő adatok, illetve tanulmányok megszerzésére korlátozódik és háttérbe szorulnak a tudományos ambioiók, A tudományos fokozat megszerzése, helyenként nehézségekbe ütközik; például: mezőgazdasági vonalon a fiatal kutatók. ' nem kapnak megfelelő segitséget /ÁKI/, . ♦/• | j • /(*!»______________________________________________________________I
