Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1966-05-19
i I ff , Természetes szaporodás kérdése: ennél tényszámokbol indultak ki. Nem lát reményt a születések számának gyorsabb emelkedésére. A bölcsődék kérdése: ezek saját erőkből történő fejlesztésére igen kevés mód van, mivel ez\ caak a községfejleaztéai alapból lehetséges, amit igen nehéz elosztani ugy, hogy mindenre jusson. Beszél az utak, lépcsők elhanyagoltságáról, aminek megjavítását, ember hiányában nem tudják elvégeztetni. „ Panasszal él az Elektromos Müvek és a Gázmüvek felé. Mindkét vállalat gyakran bont utat csövek lefektetése végett éa nem gondoskodik azok végleges megcainálásáról. Ezek végleges helyreállítása kb. lo m.ft-ba kerülne, áe caak 5 milliót kaptak rá. Somogyi et. : A Tanács jelenlegi helyzetén pillanatnyilag változtatni nem lehet. A II. 5-éves tér adatai ténydolgok, a„ III. 5-éves terv számai kívánságok a mai helyzetben. Községpolitikai kérdések politikai oldalát kell a PB. ülés előtt feltárni. A népesség-lakosság arányában az eltartottak száma z—s nőtt, s ez a budapesti átlagtól eltér, magasabb annál. Miből ered ez társadalom-politikailag vizsgálva? A háziasszonyok száma női, - mert a gyermekek, nyugdíjasok száma nem hat „ilyen irányban. A munkásság arányának csökkenése a lakosság számához viszonyítva looo fő csökkenést mutat; megszültek a munkásszállások, átminősült munkásból technikussá, de a lényeges az a lakosság cseréje, ami politikai kérdés. Nem szorulhatnak ki a kétkezi munkások a kerületből: az állami lakásokba elsődlegesen kétkezi dolgozókat kell beutalni./Zöldfa-ház/ Ez politikai kérdés is, rossz visszhangja van az ellenkezően alakult tényeknek. Az I.kerületben lakni nem lehet privilégiuma az értelmiségnek. A népesség csökkenése a kerületben elsősorban abból fakad, hogy a kerületben messze több a halálozás, mint a születés. A népszaporulatot illetően legutolsók vagyunk a kerületek között. A házasságkötéseknél nem „ilyen arányú a csökkenés. Meg kell keresni ennek is az okát. A lakosság számának 16 %-os emelkedése van betervezve; egy falu betelepitéto se ez. A lakásépítéssel ez alá van támasztva, de a szaporulat„ csak bevándorlás alapján lehetséges.Tudjuk-e ehhez biztosítani a feltételeket? A lakáshelyzetet nézve: 15oo lakásigénylő van, a kerület 60 igénylő dolgát tudja lerendezni. Ez semmiféle pozitiv változást nem hoz a III. 5-éves tervben. Budapesten ^ 2oo ezer igénylő van, a ezzel szemben caak 5o ezer lakas épül ami nem fogja tudni megoldani a lakáskérdéat. Nagy gondot jelent a meglevő házak elöregedése. 5o évesnél régebben épült házak vannak zömmel a kerületben, ami kb. 60 %-nak felel meg. Nem gazdaságos ezeknek a régi házaknak a felújítása. Rengeteg epületet kellett és kell lebontani. Ez nem megnyugtató a lakáshelyzet alakulása szempontjából. Hogy segítsünk ezen? Mit tudnának javasolni a lakosság teher átvállalása szempontjából? Kb. számítás szerint lo-2o ezer forintot lehetne a lakokra áthárítani olyan szempontból, ha pl. igényelnék a falbaépitett szekrényeket, vagy ehhez hasonlókét. A kerület jellegének formálása: a III. 5 éves terv sem hoz változást a tekintetben, hogy a kerületben termelőüzemek helyezkedjenek el* viszont profil tisztításra szükség van. Van kitelepítendő üzem, KTSZ, diákszálló, stb., viszont csak lakóterületté alakulni sem volna helyes. Az intézményeknek, -tervezőirodáknak itt tartására nagyobb gondot kellene fordítani a tanácsnak „is. A tanácsi anyag PB. tagoknak valő kiküldését tartaná helyesnek. I I Kékedi et.: egyetért a Somogyi et. hozzászólásával. PB.ülés " . & ~T"L 1— | y.'. ;/ 1
