Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1966-03-31

i | ' '© ©tóRftvitetetóMító’'7 '" : ■•' rárafafateréfara©tetófi©©-.^tt"■'•'■■••.■■ \";-' ■. ■■■' ■"/tó©©© rag/

■ ’ - ' • * V,

I1 4

tó -3- ■

Az ifjúság nevelése a leggázdagabban a tanítási órákon folyik.

Az uj[ tantorv bevezetése különösen sok lehetőséget biztosított és biztosit a fiatalok szooialista világnézetének megalapozására, erkölosi meggyőződésünk kialakítására, az alkotó gondolkodási készségük fejlesztésére, hazafias érztilexük, munkaszeretetük formálására*

Ha a nevelőnunka gyengeségeit egy mondatban akarjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk:„eredményeink ellenére még sok a hiba, a mulasztás a tanulók ateista nevelésében, a szocialista hazafiság eszméinek erősítésében, a szocializmus és perspektívájának reálisan optimista bemutatásában, a burzsuá, kispolgári nézetek, mint például á vallásosság, a nacionalizmus, a koznopolitizmus, a cinizmus, stb. leküzdésében.

Az iskolareform egyik fontos oélkitüzése 'az ifjúságnak az életre való felkészítése. így került a nevelőmunka középpontjába a közösségi ember formálása/

„Iskoláinkban a legtöbb kezdeményezés az ifjúsági közösségek alakításában jelentkezik* Határozottan lemérhető pedagógusaink tudatos törekvése arra, hogy kialakítsák osztályközösségeik szervezetiét, beoltsák növendékeikbe a közösségi élet szokásait.

„Megállapíthattuk azonban azt is, hogy testületeink és a társadalmi szervek egyre nagyobb gonddal foglalkoznak a tanítási órán kivül is az ifjúság nevelésével.

Pedagógusaink nagy többsége megértette az ifjúsági szervezet szerepét, támogatja működését. Azonban nen váltak még általánossá a közvetett irányítás helyes módszerei.

„A testület és az ifjúsági szervezet kapcsolatában is a tanár és diák közti viszony tükröződik. A helyes kapósólat kialakítása a nevelőmunka sikerének egyik alapvető feltétele, ezért gondot kell fordítanunk a -jó tapasztalatok általánosítására.

Komoly hiányosság, hogy a Nevelési Terv alkalmazása még nem vált általánossá, főkent az osztályfőnöki munka tervezésében kapott szerepet. F0ntos feladat elősegíteni a folyamatos felhasznátolást*

Az iskolareform alapvető célkitűzéseivel pedagógusaink egyet•.értenek. Megállapíthatjuk, hogy testületéinkben kialakulóban van a |/jjkorszerű pedagógiai szemlelet: foz oktatás és a nevelés egysége, az l jlégosz iskolai munkának az ifjúsági, nevelői és szülői közösség egy* seggben való szemlélete,

4 Pedagógusok többsége látja, hogy legfontosabb feladatunk az ifjúság‘hevelese, a szocialista társadalom számára való felkészítése.

Azonban hosszú ut vezet az elvek elfogadásától a cselekvés egységéig, Elsőrendű törekvésünk ennek a fejlődésnek elősegítése, a pedagógusok szemléleti és cselekvési egységének kialakítása, mely az iskolai nevelőnunka hatékonyságának meghatározója.

Ezt nehezíti nevelőink egy részében az ideológiai, politikai és pedagógiái.kérdésekben, tapasztalható bizonytalanság, esetenként jelentkező negatív állásfoglalás, az iskola nevélőnunkája és a társadalmi valóság között meglévő számos ellentét, a pedagógiai irányítás fogyatékosságai, stb.

ff \ / , -| £-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------