Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1963-05-30
■ .'fal / | ' , t i . .-4-■4 A pedagógusok és a tanulók is több segitséget várnak a vállalatvezetoségektől továbbtanulásuk segítésében. Az öt kiemelt üzem felnőtt-iskoláztatási adatai differenciáltabban mutatják a fent érzékelte tett súlyos problémákat. Általános iskolai vonatkozásban - a Déli kivételével - egyik üzem sem fogott hozzá áz alapvető ált. iskolai hiányok pótlásához. A jelentés 1-es számú mellékletében az iskolai * végzettségre vonatkozó "VIII. ált. osztályt nem végzett", valamint a "jelenleg dolgozók általános iskolájába jár" rovatok adatait, ha összehasonlítjuk /5.035 dolgozónak nincs VIII.ált. iskolai végzettsége s közülük alig több mint 100-án törekszenek pótolni a hiányt/ megdöbbentő képet kapunk arról, hogy milyen keveset tettünk idáig a fizikai munkások iskolázottsági fa hiányainak pótlásáért. A közömbösséget jelző további adat, hogy a MÁV. EF. 27 és a BEV 69 analfabétája szamára indított tanfolyamok megszűntek. Ugyancsak megszűnt a MÁV. EF. érdi kihelyezett osztálya. Tavaly pedig a lemorzsolódási rekordot is a MÁV EF.-nél érték el. A/I-es építésvezetőségükön a 60 jelentkezőből mindössze 1 személy fejezte be iskolai tanulmányát. Ezen helyzethez az üzemekben aTM, objektív feltételek hiánya is nagyban hozzájárul, de a dolgozók egy részében is igen mérsékelt a továbbtanulás iránti kedv. Az üzemi vezetőségek pedig, ha nem is akadályozzák, de igen keveset tesznek a felnőttoktatás kiszélesítése és zavartalan bonyolítása érdekében. Saját kezdeményezésre nem mérték fel dolgozóik is► kolai végzettségét, többnyire a pártbizottsági adatgyűjtés során néztek szembe először a korántsem hízelgő számokkal. Néha téves felfogás ia gátolja a beiskolázást:pl. a ‘BÉV-nél úgy látják, hogy az iskolázottsági hiányokat pótolja a munkás- re akadémia is. Ezért teljes erővel azt szervezik: 450-nél többen járnak az akadémiai előadásokra, ott, ahol a dolgozók közel 3/4-ének nincs ált. isk. végzettsége! f A felnőttoktatási statisztika azt mutatja, hogy nem pusztán a segédmunkásoknál vannak iskolázottsági hiányok. Pl. A Dobozgyár 11 művezetőjéből 9-nek nincs VIII. ált, isk.-i végzettsége, s közülük 6-nak 6-nál kevesebb osztálya van. A súlyos helyzet okai közt szemléletbeli okokat is találunk: az üzemi vezetés inkább a szakoktatással, szakmai továbbképzéssel foglalkozik, s a dolgozók is többre becsülik azt. Pl. áz Áll, Nyomdában “> 6 műszaki dolgozóból 29, a Dobozgyár 45 adminisztratív dolgozójából valamennyi szakmai továbbképzésben vesz részt. Az üzemek főgondja tehát inkább jó szak- » mai középkáderek képzése, - a hiányos iskolázottsága segédmunkások tömegeinek iskoláztatásával alig foglalkoznak. I • ■ : * a
