Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1962-03-08
I _ ____| . ró,- ti ti j * ■ ■ 'te f ;. - ' '• / ■ .r- 6 - ti' ' A mezőgazdáig átszervezésének befejezésével lényegében r.iár e probléma is lekerül et a napirendről, kerületünk ifjúságának érdeklődési köréből. . _ , ,„ . , Nemcsak a KISZ.,, hanem a társadalmi szervek, a yá]Jal§t;yezetőségek a magyar sajtó, rádió stb.-, is töbV-et foglalkozik a kül-j niht.,a belpolitikai kérdésekkel- Ma már egyes kérdésektől eltekintve — az iskolareform, -az 5 éves terv — a belpolitika-i kérdések kevesb érdeklik az ifjúságot, A fenti okokhoz hozzájárul még az ás,hogy az agitáoiós és propaganda munkánk ilyen irányban gyenge volt# a#/ Milyen vélemények hangz ottak e laz,. 5 #e s_ tervről 2 • ....... A felnié rés az? múlatja, Hogy EélyesTik áróFerv gazdálkodást, de az 5 éves tervet részletesen nem ismerik. Szinte egyöntetű a^megállapitás valaraennyi üzemben, hivatalban, vállalatnál, kogy az ifju* ság zöme még saját vállalatának teryeit sem ismeri, n kérdésről a legpozitivabb válagzt a KGMTIr, KISZ. vezetősge adta; " Csupán azok a fa fiatalok adtak véleményt, akik az 5 éves terv beruházásán, mint tervezők adgoztak, Ezek a vélemények is inkább a beruházások szakvonatkozásaival foglalkoztak. A. KISZ. szervezetnél a védnökségek vonalon foglalkozunk leginkább az 5 éves tervvel. Itt főleg a vegyipari védnökség átfedő részével es az öntödei program kérdoseilvel foglalkoztunk. Itt is inkább a szakmai vonatkozások a döntőek-.51 Sajnos a tervek kiesnek a KISZ és az ifjúság érdeklődési köréből. Ennek több oka van; 1./ A helyi KISZ szervezet nem tudta és nem is próbálta az ifjúságot bevonni az országos és helyi jellegű tervek megvitatásába. így érdektelenné tesszük e kérdést a fiatalság között. Olyan érzésé van az ifjúságnak, hogy a terv elkészítésében nem sok beleszólásuk van. 2./ Az ifjúság mindennapi munkája és a tervgazdálkodás összefüggéseit nem mutatja meg sem az intézmény, sem az üzen vezetősége. t Ifjúságunk nen látja világosan a vállalati es a nepgazdasagi tervek fa. közötti összefüggéseket. Ennek negü.dását abban látjuk, hogy a pártszervezetek és szakmai vezetők jobban vonjak be aKloE. szervezete a gazdasági tervek ismertetésébe és a KISZ-re háruló feladatok megoldásába. b,/ A fiatalok véleménye az életszínvonal növfedéséről. •Ifjúságunk minden rétege elismeri és pozitiven értékeli .az 1956-tól * végbement fejlődést* E pozitív fejlődést elsősorban saját detkorül— ményeik megváltozásán keresztül mérik le. Ifjúságunk minden rétege elismeri az életszínvonal emelkedését. Az életszínvonal növekedésének elismerésével párhuzamésan az ifjúság igényei tovább növekedtek. Ezeket azigényeliet a lehető leggyorsabban akarják kiolégiteni, ami minden áron való pénzszerzéshez vezet, különösen a tervező intézeteknél. Ez kifejeződik elegedetlenkedeshen is* Pl. a tervezőirodák ffetal mérnökei és középkáderei keVesnek tartják a kezdő fizetést, ezért gyakoriak a munkahelyváltozások. Ugyanez vonatkozik a "vasutas fiatalokra is. Néhány helyen ifjúságunk szóvátette, hogy az életszinvonjj, 1_, a_geálbérek emelkedése, ninos/arányban a ternolgkenys.eg3 /.a-nemgert-.Jöve^ *d"eíem emeikoáéséveiti. :i az élet színvonal lassan, de egyenletesen émélliedik'r's''ez'"főként kulturális téren jelentős, de kimutatható a szociális körülmények javulásában is. Ugyanakkor a bérek és az árak visgnyában jelentősebb változás nem történt"- fejti ki véleményét egy fiatal. f ' & tó— '■ ■< . imjjiintoiuftó
