Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1961-03-23
ni iwnnm* vm > "n w txiu-v. 9 I ttti r1■* ' 2 V '"**/ ’ I r , Jellemző, hogy pl. a pályafenntartási főnökségen,^ahol összesen 7 nő dolgozik - alkalmi jellegit színjátszó együttesükhöz női szereplők , iránt inkább a.Budai Dobosgyárban érdeklődnek, mint. sem a saját üzemük műszaki kocsiszolgálati főnökségénél, ahol csaknem $ 2oo nő dolgozik. Az ilyen széthúzás oka felől érdeklődve, az elvtársak szavaiból bizonyos egészségtelen versengésre, arisztokratizmusra, a munkaterületek közötti helytelen rangsorolás következményeire lehetett következtetni, aminek az ellensúlyozására semmi sem történik. Az irányítás ilyen hiányosságai ellenére az elért eredmények - amelyek egyes vonatkozásokban elismerésre érdemesek - nem függetlenek a párt, tömegszervezeti és vállalati vezetőktől. Határozottan megállapítható, hogy a kulturális nevelő munka fontosságát, a párt művelődéspolitikai irányelveiből adódé feladatok lényegét és szükségességét mindhárom vállalat vezető funkcionáriusai látják és módjával tesznek is ennek érdekében intézkedéseket. Ezek azonban esetlegesen, nem tervszerüek és nem a lefgfontosabb kérdések megoldását ragadják meg. Ezzel függ; össze és részben ez az oka is annak, hogy a legfontosabb népművelési területeken - az ismeretterjesztés, könyv. olvasás, közönségszervezés területén - ma is ugyanúgy jelentkeznek a hiányosságok, mint egy évvel ezelőtt, hiányzik ezeken a területeken a világnézeti- nevelésre való tudatos törekvés. Még a legjobb számszerű eredményeket produkáló könyvtárosok és közönségszervezők munkájából is teljességgel hiányzik az érdeklődés befolyásolása, a számunkra 'legfontosabb Irodalom és .színpadi műfaj tudatos propagálása és ez tükröződik is az ismeretterjesztő előadások tematikájában is. Annak ellenére, hogy a V.B. által 'tavaly elfogadott értékelés ennek fontos-: !■ ságára^nyomatékosan felhivta a párttitkár elvtársak figyelmét, ezeket a kérdéseket azóta ilyen célból egyetlén vállalatnál sem vizsgálták meg, intézkedéseket nem tettek. 2./ Helyzet a népművelés egyes területein. a./ A dolgozók szakmai képzésben, vagy állami oktatásban való részvételé. '' Legkedvezőbb a helyzet a Béli p.u. Állomásfőnökségén és a Fütőházban, miután a vállalat a szakképzésre kötelezi a dolgozókat és ehhez szabad időről is gondoskodik. Az állomásfőnökségen ezen kivül 2 év alatt kb. 6o-an végezték el a dolgozók általános iskoláját is. k többi részlegen már nem ilyen kedvező a helyzet a dolgozók számarányához viszonyítva,■mert pl. az Utasellátó 217 dolgozója közül összesen négyen xágsix vesznek részt szakmai képzésben. , j\ . I . ff ..A ' ff; A . A ( ■ ' Az Állami Nyomdában és a Dobozgyárban a tavalyi létszámnál 5o-7o %-al többen tanulnak, különböző fokon, ami feltétlenül dicséretes eredmény. A szükséglethez, a dolgozók összlétszámához viszonyítva azohban - és ezt a. vezetők is elismerik' - még közel sem kielégitő a helyzet. /A Nyomdában 9oo-bóL 12o-an, a Dobozgyárban kb. 6oo-böl 33-an./ Az sem lényegtelen, hogy mig az állomásfőnökség ágit.prop.titkára és az_állomásfőnolc, meg a fütőház vezetője egyetemre járjak, az Állami Nyomda vezetői, közül senki semmilyen továbbképzésben, vagy művelődési formában rendszeresen nem vesz részt. b./ Ismeretterjesztés. E téren is a^vaaut két legnagyobb részlegében a legkedvezőbb a helyzet. A Fütoházban és az Allomásfőnökségen rendszeres időközönként tartanak előadásokat képzett TIT előadókkal, főleg természettudományi és történelmi témákból. *< : . . i L— 4 ■---—— —„— , __ ■■■ ■ ■ ’ ** ra-*-
