Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1960-03-24
!■' ' • '/ 1 I- 12 -* Vagy pl. a disszidáltak itthonmaradt hozzátartozóit, özvegyeket,, árvákat ' nagyapákat megszólaltatni - kellő kiválogatás megelőzésével -. , Mindez sokat segíthetne a sovinizmus és nacionalizmus elleni harcunkban. Március 15-e alkalmával lehetne ^etőfi szava lóversenyt beindítani és itt Petőfi hazafias, internacionalista verseit szavalni, amellyel elevenen tudjuk cáfolni a nacionalizmust, mert Aetőfiről még a nacionalisoák sem vitassák azt, hogy a legnagyobb Hazafias költő. Dezső József: Az anyagot megfelelő alapnak tartja, hogy rendszeres munkát tud£ jón a PB. elkezdeni. Szerinte sz olyan kérdésekre, amelyek azt feszegetik, ho y milyen következménye leune annait, ha M.O. kiszakadna a szocialista országok szövetségéből elég azokat a nyers tényeket felhozni, ami a orthy Magyarország igazi arca volt, pl. munkanélküliség akkor nálunk, most a kapitalista országokban, ami nálunk ma már nincs, stb. Helyesnek tartja Váradi elvtárs javasLatát, s ő még külföldről vissza- • jöttékkel is java adná ezt megcsinálni, meg kell őket szólaltatni, orvost mérnököt. ^ Munkaterületén elmond egy példát, nogyan vetik fel a kerületben a ha^-fiság kérdését. Egyszerű, becsületes ember, aki a népi-nemzeti egységhez tartozik azt mondja: ", Mi nem szeretjük igazán a hazát, azok akik előttünk uralkodtak jobban szerették: hogy néz ki a* kerület most és hogy nézett ki akkor ". Nekünk persze vannak érveink, hogy az ilyen hamis hazug nézetet megcáfolhassuk. A Közgazdasági Szemlét állandóan olvassa és találkozik ott a válass%elmélettel, ugyanakkor ez a válság kézzelfoghatóan nem következik be a nyugati országokban, ill. a kapitalista országokban. Tehát, nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel megfelelően és tudományos szinten nincs megfelelő elvi munka ezen a vonalon. Ha be tudjuk bizonyítani, hogy a kapitalista országok nem mentesek a gazdasági váléágoktól , ugyanakkor a szocialista országok igen, akkor most erre van mód érvelni az ellenforradalom utáni idővel, amikor xxxs&d »toiáxá±xxátóax*akxx±ssmx®xMnfcga±x amikor bekövetkezett a stabilizáció még ilyen helyzetben is. i 1 . ' ra Bruck Láazlóné: Egyetért Dezső elvtárssal abban, hogy a kapitalizmus gazdasági válságával kapcsolatosan nem folyik megfelelő elvi munka. Ezt tapasztalta ő Szegeden egy vizsga alkalmával, amikor a pol.gazd. tanár ugy foglalt állást, hogy a munkásosztály elnyomorodása a kapitalista országokban azt jelenti, hogy időnként munkanélkül lesz, s nincs perspektíva előtte. Helyes, hogy mi nem mondjuk azt, hogy a kapitalista országokban minden , munkás nyomorog, de még sem helyes , hogy ne mondjunk ilyenekre olyan példát, hogy igaz, hogy még autója is lehet ott egy munkáaiak, de minden nap a fejük felett lebeg a munkanélküliség réme még ha jelen pilis tban dolgoznak is. A pedagógusokkal való foglalkozást először kI&xxüx a párttagok körében kell kezdeni és először a legégetőbb témával a határ és a nemzetiségi kérdéssel foglalkozni, s utána a párt önki vüliekkel de azt is ugy, hogy iskolánként, mert nagy értekezleten nem szólalnak meg. Iskolákban széirodalmi könyvekből van elég az iskolákban. Ott van a baj , 1 pe dagoguso k^hazafiságra^nlnc8 a az irányban, hogyan n.wlj.n.k a I r . i ’ ' , ■ ff a ■ ' " '. ; ' .. / teyffff ff 5”' ■ » trárátótó. ff telte A • ff; : . ■ • ■ . * tó Y' ....... . • ■ . i "i! v<
