Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1959-05-21
I ' ré I ' 7 D > l I ró ■ ; ” '•• : . • J-5-» A legtöbb szálláson van rádió és letéti könyvtári A könyvtárakban inkább csak'a kiselejtezett, "eltéphető”, "elkallódható* könyvek találhatók meg* Ezeket a gondnok kölcsönzi ki. Csak a két' nagyobb t munkásszálláson /Országház u. és a Pálya utca 9-ben/ dolgozik tiszteletdíjas könyvtáros. A klubélet megteremtéséhez szükséges társalgó, kultúrterem egy munkásszálláson sitícs. Erre acélra /asztall-tennlázezni, , sakkozni, stb./ szükség megoldásként az étkezdéket használják feli Ismeretterjesztő tevékenység alkalmakként és tervszerUtlenül folyik. Az egyes fenntartó vállalatok, s különösen az Épitők Szakszervezete /8 munkásszállásuk van a kerületben/ a szakmai ismeretek bővítésére, valamint irodalmi, földrajzi, történelmi és egészoégUgyi témákból szervez - gyakran filmvetítéssel egybekötött - előadásokat. Nem alakították még ki az állandó előadó-gárdát, s emiatt nem Jött* létre folyamatos tevékenység és mélyebb kapcsolat a hallgatósággal^ A szállások fenntartó gazdái, egymástól függetlenül foglalkoznak a perifériális szállásaikkal'. A gondoskodás mértéke teljesen Különböző, az építőipari vállalatok részéről több igyekezet.mutatkozik. . ; • A Tanács tapasztalatai szerint a vállalatok nem bontják fel a kulturális alapjukat ós Így nem derül ki a munkásazállásokra fordított összeg mórtéke, ami lehetetlenné teszi a kultúrális ellátásukat, felszerelésük tervszex’Ü fejlesztését. A kerületi Tanács Népművelési Csoportja, illetve az ÁB, a KISZ és a szakmaközi bizottság megkezdte a legelhanyagoltabb 16 munkásszállás rendszeres látogatását. Ez a patronáló tevékenység feltétlen hasznosnak bizonyult, amit rendszeressé.téve az eddiginél jobban f«l kellene használni a munkások művelődési színvonalának fejlesztésére, világnéze tónak í ormálására * III. Az értelmiség kultúrális helyzete. ccssszcsssasszssssssra-ssscss&assasiaas rs fití A kerületben dolgozó értelmiségiek két legnagyobb csoportra ja: a műszaki értelmiség - elsősorban tervezőintézetek mérnökei, technikusai- és a pedagógusok. ► v A műszaki értelmiség politikai-ideológiai fejlődése az ellenforradalom- után kűdvezőtTn kezd . alakulni. Ebben az is szerepet játszik, hogy a fiatal értelmiségiek száma egyre nő - egyes-tervező intézetekben eléri a 40-45 $-ot. Az értelmiségiek csaknem kivétel nélkül olvassák a politikai sajtót, nagyobbrészt a Népszabadságot. A régi és uj értelmiség viszonya javulóban van 3 osak helyenként jelentkezik a "nemzedékek harca", elsősorban a pozíció féltésében. A régi és uj értelmiség közötti harmónia azonban nem mindig egyértelmű: elég gyakori jelenség, hogy a regi értelmiség ideológiai és politikai befolyása kihat a fiatalabbakra s egyesek hozzájuk igazodnak. A Párt művelődéspolitikai-irányelveit többnyire pártnapon tárgyalták meg. /ÁÉTV, KGMTI, ÁGT1/ „ Az irányelveket a műszaki értelmiség különösebb alapossággal nem dolgozta fel. Elsősorban az érdekelte őket - s meg is nyugtatta, hogy á Párt bizik az értelmiségben és sokat ! P __________________fi ■ - . . m, IMtfr wewawiáMNűBítafcíafcií-'i;'
