Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1959-04-09
___________ waroBMsnuttijCaiű:. i ^ a -> -~> i . . T> á .*> . **s> - • • .•>‘:l Magyar Szocialista Munkáspátit I.ker. Bizottsága. ' . . Tézisek má.ius 1. politikai előkészítésére. tí. 1888-ban az amerikai szakszervezetek kongre sszusa kimondotta és ha„tua?o rozatba foglalta: a munkások minden május elsején munkabeszüntetéssel fe jezzék ki szolidaritásukat a sztr íjkoló chicágói„munkások iránt, ügy évvel kesébb, 1889*-bon a II. Intornacionále alakuló kongresszusa május 1—ét a nemáétkézi munkásmozgalom ünnepének fogadta el. Május elseje azóta a munkásszolidaritás kifejezője, rendszűrös mughlrdütusu snii^k &z uXviiukf amely szoxirro a vil-xg munkstSüi megtürthet tlen és*, eiud jóéban erősödő egyseget, alkotnak. t tíz az egy ség a marxizmus-leninizmus alapján nyugvó egység. A proletár nemzetköziség tulajdonképpen az egységnek osztályszempontból \ 7 való megközelitése, kialakítása. A munkásosztálynak„olyan„egységes szöv .t ségvj y amalynak során £nin(io,ri a nomzutközi níünkásoszx ply érdu — keivel szembenálló érdeket — adott esetben a nemzeti érd.két is.alárendelik. A proletárnemautköziség a világ" munkásainak mindenkori harcos kiállása az osztály érdekeiért a kapitalizmussal, szemben. Az e.gység hatalmas erő. Az ^egységes kiállás fogta le a nemzetközi burzsóázia Kezét 1918-2o-ban, amikor a fiatal szovjet államra támadt s ha nem is teljes mértékben, de jelentősen csökkentette az intervenciós támadás lendületét, a proletárinternacionalizmusnak, mondhatni klasszikus tisztaságában megnyilvánuló példája volt az 1936-°S spanyolországi polgárh“.ború, anová önkéntesen, valóban sojat elhatározásukból mentek a világ talán majd minden népének fiai, hogy életük Veszélyeztetesevel és fölaldozásával is ha keli, segítsek | a spanyol nép harcát a fasizmus ellen. Alig egy évtizeddel később véresen omlott össze a szovjet nadsereg 7 csapásai alatt a fasizmus. A szovjet nép történelmi jelentőségű tette, miközben elsősorban valóban a sajut szabad a-agát védto, egyben , ; internaoionaiist* tett is volt. Köll-e erre jobb példa, mint a Nagy Honvédő Háború során a Szovjetunió fölszabadító szerepe, egy sor európai és ázsi i ország füxszabaditása* és elindulása a szó- „ ci-.iizmus utján? is kuxx—e jobu peida mi.xt a ozov^e&unio es • s egc<• z j * • szűcí.'.iist . tábor segítsége, .mit uyuj'ott népünknek'az ollenforrod.'.imi támadás alkalmával? Hatalmassá terebélyesedett a prolJtárintertíiüoionaíizmus fája, pedig még valami hosszú történelmi korszak sincs mögötte. Alig loo esztendeje, hogy Marx Károly VoZuteotw el néhányszaz forradalmár a Kommunisták Szövetségébe tömörülve meghirdet ma munkásosztály célját, programját, világnézetét és napjainkban már szerto a világban 33 millió ,kommunista, s a munkusok százmilliói harcolnak az osztály ügyéért - miközuen a világ ogyharmadán felépült, illetve épül a szooializmus. Nem hiába mondot a Hruscsov elvtárs a XXI. kongresszuson, hogy „a szocialista világ " döntő hatással van az emeeriség egész fejlődésére". "■rá" .■■.' • rá" rá" rá ' .■ • rá 1 ") • ■ . - . i 3US C • • . • ’ ■' | :■ 1 t . . ' .----------ni............ I............. ' ■ 1 . ró
