Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1959-04-09

iiWI»i>««nmai^wv-v * c . S-..w':'«tf»rt ■. :- Jííírt- : r.^i,"i; , V -*. ■ iJ|j§f agöftSftaW ’‘ff 1 " ‘ S'SÍÍ rt'ffl'fHS ' ‘ ritól ► ' 3/ tói ' • "1 . - 7 -n revizionizmus " konraunist " mezben jelentkezik. Meggyorsította•ezt n folyamatot az SzKP XX. kongresszusa, •« lcngyéloiezugi esc-mjnyek, az ellenforradalmi erők magy -rországi támadása utáni időszakban az egyes kommunista pártokban észlelhető megingások sorozata. • okán nem értették meg eléggé a szom.lyi kultusz bírálatit, hajlamosak voltak a XX, kongresszusou fletárt hibák és kidolgozott uj tételek mértéktelen felnagyítására, eltorzítás ára. A megérett politikai reformok, változ­tatások helyett túlzásba esve, az imperialista reakció propaganda- s iának hatására lényegében letértek a marxizmus útjáról. Ismeretes, hogv 1956 végén, 1957 elején az amerikai, angol, olasz, xiancia stb, kommunista 'pártokból sokan önként kiléptek, masokat elhajló nézeteik miatt kizártak. így nz amerikai pártból kilépett Howard Fost tokéS . lapokban rágalmazta a kommunista mozgalmat, Franciaországban Pierre Horv> és társai külön " pártonkivüli kommunista " csoportot alakítot­tak, sőt egyideig a párton belül is illegális lapot adtak ki. Az olasz • pártban Rcale és' Giolitti vezető funkcionáriusok léptek fel a párt vonala éllen, előbb a pártkongresszuson és a kommunista„sajtóban, később búrzsoá lapokban is. Jugoszláviában teljesen letért a marxizmus álláspontjáról Gvilosz, aki könyvet adott ki Amerikában " Uj osztály cimen és ebben mart éktelenül felnagyítva és eltúlozva az SzIíP-nnk a XX. kongresszuson adott önbirílntát, rágalmakat szórt a Szovjetunióra. Mind a nemzetközi muukásnozgalomban, mind az egyes kom­munista pártokban fellépő jooboldűi opportunista jelenségek, revi­zionista nézetek ellen harcot folytatnak a kommunista pártok lenin­­ista erői. Ennek a harcnak adott nagy eszmei támogatást a moszkvai nyilatkozat, és ad állandó segíts igét mindenekelőtt oz SzKP politikája., Napjainkban a békéért és szocializmusért való harc uralko­dó formája, fő feladata a szocialista országokban az életszínvonal e­­maléséért folytatott erőfeszítés. Vált íz rí;] inul fontos a néptömegek r megnyerisJért folytatott munka, .m a gazdasági és politikai sikerek alapján a védelmi erő fokozása. 1953 óta, a XX.- kongresszus óta a szocialista épités muri­ra kájában. a Szovjetunió é uj és új kezdeményezésekkel lép fel. 1957 7 folynia az SzKP határozatai alapján átalakított ík oz ipar iráayitása­­aak szervezetét, a bürokratikus centralizmus, a. túlzott központosítás helyet decentralizálták az ip'ivezetést, létrehozták a területi nép­­.•razdaeági tanácsokat, Ugyanakkor kiterjesztették az üzemi d nokráciát, létrehozták az állandó termelési értekezleteket, amelyek az üzemi ta­nácsoknak egy s*j „tos formáját jelentik és fokozott beleszólást bizto- ^ sitmák a munkástömegek sz.mffra az üzemek vezetésében. Jelentősen ki­bővítették a szakszervezetek hatáskörré. Forradalmi jelentőségű válto­zást jelent a mezőgazdaság fejlődjsében a gépállomások gépparkjának átadása o kolhozoknak. Hasonlóan uj módszereket honosít meg Csehszlovákia, az ÜDE, az ipar vezetésében, megszűntétik az ipari minisztériumokat, fő­­igaigatóságokat, csökkentik a bUrokr réikus apparátust,* Lengyelország­ban széleskörű intézkedések egjsz sorozatáv-l biztosítják a nagyobb vállalati Önállóságot, növelik -z üzeni munkást n.lesok jelentőségét, jj módszerekkel erősitik a ra-. zó gaza a súg szocialista szektorát. © ! ^ .............. nm I liim ........ n ni i. .... ■■ * tag;?-} ' / .g / í 1 ! 1 •) ' tó A /‘tó tój tó-* 0 ' ‘ . ft Jwf ‘ • k ' ' ; " "ró". .

Next

/
Oldalképek
Tartalom