Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1959-04-09
mbiit ii .■hihw mi wwmwn n f... ■■'■■•'ájT'"'. ■' . ' . .\. : ■ : •• i ■■■ •U.j> I } , * - 3 - • ' _rt1q + 4.0, ^ A Sz&yjetunió'ye.zecte-szociolist j tábor hatalmas gozdas igi, ?” ^ as erkölcsi ereje teszi lehetővé azt, hogv az országok közötti legbonyolultabb ellentéteket Jé konfliktusokat ne az erőszak nmífrítao S hqx}Sia, t;ir7y 'lasok utján, békésen oldják meg. Most amikor a. Szovjetunió, kor szaka lköt o lap se, az atomkieérl-'tek fel- 1 s í^eztese o szociálist- tábor békeoffenzivájárek uj hatalmas len-/ + ÍJwÍ 5 2 ? ,» J ■? n~pek szenvedj yos békeakarása k.nyszeritheti a toké- hatalmakat is a szovjet példa követésére, május elseje ióbban ^tóárok0r Ü'YiY Y bftc Yyd halnáóaifetótó^gntól^j5J2;ÚÍí?,tó,S2ÍPhiÍ“r a nemzct£özisi£ „.„„ro.,. _ A IJla^'ue elsejék története nemcsak a nemzetközi munkásmozgalom, n magyar munkásmozgalom története is. * Eudapcsten mar az első május elsején, 1890i-ben 60.000 £ fel* A Budapesti Újság ezt irtás w Nem következett be eZ amitől -okán , nag; on sokan f oltok a fővárosban, nem történt kár íveztetve A^feT^vnn^i volt Q& pillanatig sem veszéft A íclvonulo munkások imponáló fegyelmezettsége teljesen meglepte a polgári társadalmat. A magyar munkások öntudatosan éreztek hogy ezzel valami uj kezdődik: " Mi á mai „apót, mint uj* korszak keztó detet ünnepeljük." - mondta a .mun.-ásgyűlés vezérszónoka: De az ui orszak kivívása, sok áldozatába került még a magyar munkásosztálynak. > j. _A ®újus elsejei küzdelmekben Magyarországon is ui vezére támadt az elnyomottaknak a modern szervezett*■wnklíofztáljwn. ezt az „i 1, taMT*.s*e?i“yp'*a«*teáp felismerte küzdői -.cinek z 1? 4. ^ kedvezőbb lehetős eget, mutatja 3 századvégi agrár- szocíjlista mozgalmak rohamos terjedése. Sajnos azonban a magvar szo!racrte fGl 0 Pöxnsztságban lógjelen?őfebb szöerőinfk nen olrérfli f 92 5an?ok» ho*‘V n »3gyar munkásosztály t!o Dníitn?-Í^+L Sító da y?,Zili a uralkodó osztály végzete* politikáját. Ahol először elkerült egyesíteni ezt a któnt QroszőrszágbaiifSZ°X ° kormunÍ!nák vezette munkásosztály 1917-ben' A magyar uup örök dicsősége, hogv utánuk másodszor Ma— gyarorszn^on tépték szét n tőke linooit A ifetónrTnáoíkStoiYíX a magyar munkáé os zt ily hősies kísérlete volt/hotóYz Sr oí odőYszfálv Okozott nemzeti katasztrófából kivezesse bakunkat 1919-ben? x'n yiy m-ijus 1-en ünnepelt először szabadon a maírvnr mnnicío íóSaft utoUn * Püo^lá orcooí éspg°os “Jfrff/ ,vonult fel Budapest :upe a nyugati imperialista hatalmak utasítására m.ig megindultak Magyarország ellen a cseh é« román burzsoá hadseregek. Szinte szimbolikus jelentőséget racrí Lfv * hazafinatlannak bélyegzett munkások nemzetközi ünnepen éppen máin« ta oT Y h : ^ra'il,,n 1 budapesti Munklstenácsí bo/v veezáíyhaza véd?lmjrtó '* °® *f“*B “““"soeztályt mozgóeitnni kell o kiáltványában Páító^tóemYfíSf ftj0i figyclmtzteti a nemzetet n véí .lróí LYríba hiv Yí?, 1*2^ JB . í5S?.e-1?^Bün^.;I*l*á i -S nának szeretné besorozni J ’ ”rlKÍ113' A *>(7~ aípa* kato<c 'ti ; U ’ i -tó tó' .. ró ;*g • ' . • ' 70. »■ —————— 1 . Mwawgwwrn^eaxaKbt-iTO'.
