Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1959-04-09
g y i I ' Cfl . / í , o 1 : * I i I ' 1 Magyar Szoaialieta Munkáspárt Szigorúan bizalmas í I.ker.Pártbizottsága Készült : 13 pld# ti ‘ , I • 1 ■ író/ • 'tótó0-' ' vgyta • ' . • . j I * Május 1 megünneplésének terve.• A Május elsejék tört tóiéte - részben a nemzetközi munkásmozgalom, a magyar munkásmozgalom történeté is. Ez-eseményekben gazdag történetből csak néhány epizódot ragadhatunk ki. . A Május elseje - mint munkásünnep keletkezésének előzményei, visszanyúlnak a múlt századvégi Amerika történetéig# A " szabad n Amerikában ek. or rendkívül súlyos viszonyok között élt és- küzdött a munkásosztály. A munkásvádelem teljesen hiányzott, az átlagos munkaidő ..api 12-16 óra volt. Minnesota államban a 7o-es évekbe.* hoztak törvényt először, amely megtiltotta a napi ra 18 őrás munkaidőt - de csak a vasutasokra, A munkásosztály bármilyen szervezkedését nemcsak, hogy nem engedelyeztek, de a. legvadabbul üldözték. Alig múlt el nagyobb sztrájk, ahol nem öltek volna meg munkásokat. Ily körülmények között határozták el, hogy szervezett harcot indítanak elemi jogaik védelmére és merész célul tűzték ki„a 0 órás munkanap kivívását. E célkitűzés jegyében 1886 május elsejere Chicagóban nagy tüntetést szerveztek, amelyen 400.000 sztrájkoló munkás vett részt. De a rendőrség itt brutálisan megtámadta a tüntetőket. 6 sztrájkólót megöltek. 4 kiváló munkásvezért felakasztottak. Ezek-az előzm .nvei annak, hogy 1889-ben a II. Internacionálé alakuló gyűlésén az amerikai delegáció javasolta május 1-ét avassák a nemzetközi proletariátus szolidaritási ünnepévé. Mi a tartalma, közvetlen célkitűzése a május 1-i megünneplésének? A II, Internacionálé első kongresszusának határozata többek között ezt mondja: " Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést . kell szervezni, még pedig oly módon, högy egyidejűleg minden országban és minden városban egy meghatározott napon a munkások követelik a ft hivatalos szervektől a. napi 8 órai munkaidő bevezetését," A mi nemzedékünk előtt anayir ■ természetes, hogy szinte nevetségesen hangzik - jog az alváshoz, jog ahhoz, ho: y munkaidő után elmenjek táncolni, vagy mondjuk moziba. De mikor az volt természetcs, hogv csak napi 14-16 órai munkával lehet megkeresni a mindennapi betevő falatot, nem volt kedve elmenni a munkásoknak szór kozni és még csak annyit sem Ríhatott, hogy fáradalmait kipihenhesse, Az ember egyszerüc-n nem rendelkezett önmagával. Ez „a kor előttünk rendkívül távolinak tűnik, pedig alig 7o éve. Mily kicsiny volt még azok száma akik 68 évvel ezelőtt először teljesítették a II, Internacionálé felhívását, beszüntették a munkát és felvonultak a világ városainak utcáin. De alig 2o év alatt számuk hadsereggé nőtt. Uj, eddig ismeretlen erő jelent.meg az emberiség történetében. Az uralkodó osztályok elősíür~lnlálják magúkat szemben az elnyomottak ilyen hatalmas, milliós szervezet erejével. " Ez az, a munkásság amely az oszeályharcban vasba öltözött " / József Attila / • Ha ma oly magátólértetődően elünk elemi emberi jogainkkal, akkor nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt a. szervezett május elsejékkel indított küzdelmekre k a munkás osztály áldozatos harc ’inok .köszönhetjük, xTem szabod e. felejtenünk, hogy a munkásosztály kedvezőbb j >»V V / V' 1' —' x *'í? f "tó" itów t >i « k/ / Í ' 0ro '■ ■ 0 0 0 01 ‘tóró l "ft, < ^ if í „ ‘ s \ K , ' *■' f s ) y 1;l 0 t x 1 1 ,f ' ' f‘} r a j 1 ( j| p, ? i :
