Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1959-03-19
Váradi Sándor; Saját tapasztalatából elmondja, hogy valóban a fizikai dolgozók' nem igénylik az üdülést, itt nem anyagi problémák vannak, ez kulturális kérdés, olyan az életformájuk, hogy nem igénylik. Példát hoz fal a kapitányságon a színházba járás terén, ez Ugyanúgy van az üdülésnél is. Az a tapasztalat, nogy mindenki juniua-augusz - tus hónapokban akar üdülni, ez is a kulturáltság kérdésé, nem á ismerik a téli üdülés szépségeit. Van egy javaslata, atpií ő a kapitányságon be fog vezetni; a jutalom keretből üdülésre küldi él a jól dolgozókat, de úgy, hogy az utazási költséget is odaadja, igy biztos sikerül rászoktatni a dolgozókat az üdülésre; Dezső József: Az üdültetésnél fennáll az, hogy a dolgozók zöme a nyári hónapokban veszi ki a szabadságát. Nagyon nehezíti az üdülés tervszerűbbé tételét az is, hogy sokszor az utolsó pillanat uan kapják meg a beutalókat és igy átírok adják oda, aki vállalja, ho gy jé egy ik napról a másikra elutazik. A SZOT határozata helyes, de a felsőbb szervek lehetetlenné teszik ennek megvalósítását. Miért nem lehet elemi, hogy a felsőbb szervek égy fél évre előre odaadják, ho&v melyik szervtől hányán mehetnek üdülni. Mi az oka még, hogy nem mennek a dolgozók szívesen üdülni, igazh ho# a saját üdül óser nem keii sokat fizetni, de ha már családtagot visz magával sokkal .többe kerül, Meg kellene nézni még a tipikus kis és nagypolgárok üdülését, ezekkel vannak tele az üdülők nagyrészt meg van gyozőuve, ha a beutalást decentralizálnák, akkor ezen a téren rendet lehetne teremteni, tízek az elemek megtudják találni a módját hogy oda és ak-or mennek üdülni, ahova ők akarnak, ezek mind a munkások a fizikai dolgozok, rovására mennek nyaralni, ezen változtatni kellene. Ismételten kéri, hogy ne az utolsó 24 órában kapják meg s > mert igy nincs idejük mxgkaacaíxaal kiválasztani, hopv kit küldjenek el, es r:err tudják megakadályozni, hogy az ilyen ée mek jussanak el az üdülőkbe, a dolgzók helyett. Meg keli emlékezni itt a két laki vasutasokról, akik e,vváltaián nem veszik igénybe az üdülést, de ezzel szemben a Déli vasútnál az elsült övben 565 fizetés nélküli szabadsága napot vettek/ i iÍ', 55: aléatia> ezek a kisiparos emberek elmondták, íOgy az üdülés során ok is tapasztalták, nogy a felsőbb osztály tagtó az Hüülőkat, úgy hogy ők még az üdülés letelte előtt visszajöttek, nem sírják azt a légkort ez igen meggondolandó, mert ugyanez riasztja el a fizikai dolgozókat. A szakmaközi/ bizottságid téren széleskörű ellenőrzést kellene folytatni az üdülőkben. Olyan dolgok is előfordulnak, hogy az üdülési fexelős mega beutalást, de a fiókjában pihenteti, hogy az utol> 90 pillanatban aztán annak adhassa, akinek szánta, ilyet ő maga xs tapasztalt. ~-hfp 15°AZtóef-10x 1 Wb~110k keixene eSF javaslattal érni a t>Z 0m felé, a nőknél különböző problémák vannak, az egyik az hogy ro düln^ ecvgféÍfikm'elíeÍrzéSirŐ1 gondoskodni, akkor nem mehet udulni, egy íorfi meg inkább el tud menni, mert a gyerekeket a felesedre hagyja. A SZOi.-nál az elosztásiéi vegyékfigyelembe hogy az olyan üzemek, ahol nők dolgoznak olyan beutalót kaoianak áhnf c-űijreV' löft17 “0nnl* A rizikai dolgozók üdültetésével Lp- 3mjv beszelt, ilyen volt a Dooozgyárban, ha ardni 54 muakasniik keíl venni az üdülőt es fizikai ??kiíitó1kJ!itaig§j“jgsi«jj0íjiiogg ugyan akkor a proli asszonyok nem tudnak elmenni üdülni! A mi ke LnosftráráYró de «**?«»<«* vannak ^ tó!' Un?ItosYkafi°/.ÚhY°“ “«f kall f-lhlvni az * 4 I •• * rá " ro '■■■''• . :rá , : V " ro ’ í rá ■I ~ _____________________________—__—_______________________________________________ ' '</, ( tói } „> / .... ... f. ■ . j.;; j i
