Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1959-03-05
• "'g . g : ' ‘ in I f V) ) Munkaidő rendezése: tízen a tttületen a legnagyobb probléma az utazó személyzetnél veit, ahel gyakran £5©-4©o munkaórát is dolgoznak egy hónapban, tízt úgy próbálják megoldani felsőbb szervek beleegyezésével, hogy bizonyos létszám keretet biztosítanak az Állomás területér^ amely keretből a jelenleg meglévő átlagos 28o munkaóráról, havi 25© munkaórával** csökkentik a havi munkaórát. Fokozatosan törekszenek arra, hogy még lehetőleg ez év végére, vagy jövő év elejére elérjék e területen is/ a havi normális 21© munkaórát, tíz természetes egyes dolgozók körében elégedetlenséget vált ki, mert ezzeiegyidőben e túlzott munkaórák lecsökkentésével a kereset is anmk arányában csökkeni fog. Itt a feladata a párt és szakszervezetnek, hogy megértesse ezekkel a dolgozókkal, hogy egészség szempontjából mennyire helytelen egy embernek a 3©©-4©o órás munkaidő. Lakás kérdés: Ha/ egészében vizsgáljuk a dolgozók iakáspre ti émáit, a ; íerülethez viszonyítva a dolgozók kisebb #-ának vannak lakásproblémái mint esetleg más üzemekben, tíz abból adódik, hogy a dolgozók jelentős ra j része vidéki lakós, ahol saját lakással renuelkezik. Itt inkább a fiatalabb dolgozóknál jelentkezik e probléma és a Budapesten lakók egy részénél, tí problémák közé tartozik az állomásfönök lakáskérdése, ugyancsak Tárnái elvtárs lakáskérdése, amit a vasúti felsőbe szervek a mai napig sem oldottak, meg. Az elmúlt óv folyamán két dolgozó ka pott lakást, egyik az állomás területén váltókezelő, a másik pedig a koosi-müszak/tól. A felsőbb szervekkel való megállapodás alapján úgy nézki, hogy az áte lomásfőnök lakáskérdése még á,«hé» folyamán megoldást nyer. ráráv-ílev .......... ......... A dolgozók apróbb ügyeinek rendezése: tí területen az elmúlt ééhez viszonyítva igen lényeges pozitiv fejlődés tapasztalható, ami elsősorban annak tudható be, hogy a szakszervezet vezetőségében változás állerffbe, jelenlegi vez^tőJj/ige*1 behatóan foglalkoznak a dolgozók apróbb ügyeivel, tíz feltétlen jó hatást vált ki a dolgozók körében, tízen keresztül jelentős mértékben megnönvekedett a szakszem vezet t«; kint.lye, ami nem utolsó sorban kihatással van a párt tömegkapcsola-7 tának erősítésére. A szakszervezet ilyen irányú tevékenysége következtében nőtt a szervezett dolgozók aránya is, ugyancsak emelkedett a progresszív tagdíj fizetés. \IZ Ugyancsak probléma volt és jelenleg is az: a vasúti büröarácia, ami adódik a szervezeti felépítésből, a túlzott centralizálásból és 1 szinte teljes egészében megköti a helyi vezetők kezét. tí2en a terüle- # I , ten azóta sem történt lényeges változás, igy elég nehéz a helyi veze- ’ j tőknek apróbb kérdéseket megoldani, mert gyakran a rendelkezésükre bocsájtott jutalmazásra felhasználadáó pénzösszegnél és meghatározzák számukra, hogy hogyan osszák széjjel a dolgozók között és igy ez nem teszi lehetővé, hogy a helyi vezetők esetenként fokozottabb munkaösztönzésre használják fel ezeket a pénzösszegeket. De hasonlóképpen előfordul ez más tekintetben is. Gyakran előfordul olyan jelen ség, ami a helyi vezetés és a dolgozók közös véleménye alapján, akár a mozdonyok,vagy egyéb berendezések megjavítását tűzik maguk elé célul és ezáltal komoly megtakaritást érnének el úgy a népgazdaságnak, mint magának a vasútnak, egyszerűen az ilyen dolgok elvégzésére nem adnak a felsőbb szervek engedélyt, ezáltal fékezik a dolgozók takarékossági mozgalmát és általában a munkalendületet, típpen ilyen mechanikus intézkedés következtében 1958 második félévi,élüzem szintet azért nem tudták teljesíteni, mert egy mozdonyt, amit nelyileg is meg tudtak volna javítani, azt a felsőbb szervek utasítására más gyárba kellett elküldeni javítás végett ós igy a mozdony több hónapos kiesése a vonatok továbbításában komoly kiesést jelentett. ! 1 • ■ ' ’ I l ' 4ff i I" J ■ tor terfi«Eav>*4ca«tt>iuftú. ■ -
