Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1959-03-05

, / l

/rá I

'

i

— 2 —'

kerülik a közérdekű politikai témákat. Érdekes kettősség mutatkozik meg itt. Egyrészről a politikai értekezleteken már nagyobb aktivitás mutatkozik a nevelőknél, másrészről viszont az értekezletek után nem

Í politizálnak, vagyis két politikai értekezlet között valamiféle

" politikamentesség " észlelhető. Nagyon kevés még az olyan példa is, hogy a tananyagon belül felhasználják nevelőink a. helyes világnézetre való nevelés lehetőségeit. Pedig erre úgy a reál, mint a .humán tár - gy aknái bővon van lehetőség. Itt feltétlenül nagy feladat var a szakfelügyelőkre és mindazokra, „akik ellenőrzik az órákat, hogy ilyen szempontból is birálják az órák lefolyását,

...Y rt . ■ , , j

Egyé óként nevelőink egyrészénck munkájában a legnagyobb kerékkötő a • vallásos világnézet,amely kétségtelen befolyásolja oktató-nevelő tűT vékonyságúkét, Bár azt meglehet állapítani, hogy nevelőink mégha •? . rá maguk vallásosak .is, ezt nem éreztetik okta/fyé munkájukban. Be viszont az is világos, hogy az belső konfliktus, mely vallásos világnézetükből, másrésztről a tananyag materialista szelleméből'adódik, károsan „hat oktató-nevelő munkájukra. Mert nyilván, ha ez a nevelő nem is érezteti vallásos érzületét az órán, viszont az is igaz, hogy nem is sokat* tehet az idealista világnézet ellen a materidlista világnézet javára. Elenyészően kevés a hitoktatásból lomorzsolódottak száma is. A párttag szülők értekezletén több esetben elmondották a szülők, hogy úgy érzik, nem kapnak segitséget, bátorítást.a hittanra nem járó gyerekek a nevelők részéről a. hittanra járókkal szemben. Kétségtelen ebben „van ' is valami, legalábbis biztos, hogy a tanulók ritkán hallják„tanitás közben, hogy ott'és itt a tudomány hogyan dönti meg a vallás tudó - mánytalan nézetét,

ÍA nevelők világnézeti nevelésén kivül helyes lenne, ha pl* olyan idős kartársakat, akik már jóval túl vannak a nyugdíj határon - mint pl. a Batthyány u. ált. iskolában Liakoviczky Dorottya, vagy Tóthfalusiné fró f 63 éves, 4-3 szolgálati éve van / ráadásul nacionalista ás erősen kvallásos beállítottságú - nyugdíjaznák és helyükbe fiatal és friss | erőket helyeznének, persze olyanokat, akik a testületben jó hatást í váltanak ki.

!' : • - . , I

Iskoláinkban a munkástanulók tanulmányi színvonala nem teljesen megf nyugtató. Igaz, hogy ott vannak a kitűnő tanulók között, de sajnos' a

bukott és gyenge tanulók közt igen sok a munkás gyerek, A növelők általában sokat foglalkoznak a gyengébb előmenetelő gyerekekkel, de VQ& sok problémájuk is. így pl. nem'ismerik, hogy ki a munkásszármazásu tanuló. Előfordult, hogy az egyik osztályfőnök erósitgette, hogy csak 1 munkásszármazásu tanulója van, mégis kiderült, hogy nejn egy, hanem osztályának jelentős része munkásszármazásu. Jelenleg viszont nincs semmiféle határozott intézkedés, amely feladatként jelölné mega tanulók származásának nyilvántartását. Ebből viszont az származik, hogy a nevelők e kérdéssel nemigen foglalkoznak, nem is látják e kérdés jelentőségét.

Ha elvárjuk a nevelőktől, hogy törődjenek és többet törődjenek a munkásszülők gyerekeivel, mert ez indokolt is, akkor nem ártfcjsP, ha tisztán látnák ki milyen származású. Egyébként van itt. más probléma is. Megfigyelhető, hogy iskoláinkban a nevelők körül főképpen nem a mun - kásszülők, hanemléppen más értelmiségi, polgári és kispolgári szülők forgolódnak, tegőzödnek, barátságot kötnek velük és hatással vannak rájuk.

aC

t 1

I ■_____________ „1-1

f: ’glW' ■ ....... .......... — e —-•