Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1958-04-10
^ 7: . . .................................................................. ....................—“ j ► .VA » Magyar Szocialista Munkáspárt Szigorúan bizalmas ! I.ker.Pártbizottsága Kásaült : 13 pld. a ■ ' . Május 1 megünneplésének terve. fi ■ A Május elsejék tört mete -.részben a nemzetközi munkásmozgalom, a magyar munkásmozgalom története is. Ez*eseményekben gazdag történetből csak néhány epizódot ragadhatunk ki. A Május elseje - mint munkásünnep keletkezésének előzményei, visszanyúlnak a múlt századvégi Amerika történetéig, A " szabad " Amerikában ek or rendkívül súlyos viszonyok között élt és küzdött a munkásosztály. A munkásvédelem teljesen hiányzott, az átlagos munkaidő „api 12-16 óra volt. Minnesota államban a 7o-es évekbe, hoztak törvényt először, amely megtiltotta a napi te 18 órás munkaidőt - de csak a vasutasokra, A munkásosztály bármilyen szervezkedését nemcsak, hogy nem enged olyezt ék, de a legvadabbul üldözték. Alig múlt el nagyobb sztrájk, ahol nem öltek volna meg munkásokat. Ily körülmények között határozták el, hosy szervezett harcot indítanak elemi jogaik védelmére ás merész célul tűzték ki a 3 órás munkanap kivivását, E célkitűzés jegyében 1886 május elsejére Chicagóban nagy tüntetést szerveztek, amelyen 4oo.ooo sztrájkoló munkás vett részt. De a rendőrség itt brutálison megtámadta a tüntetőket, 6 sztrájkólót megöltek. 4 kiváló munkásvezért felakasztottak. Ezek-az előzményei annak, hogy 1889-ben a II. Internacionálé alakuló gyűlésén az amerikai delegáció javasolta május 1-ét avassák a nemzetközi proletariátus szolidaritási ünnepévé. Mi a tartalma, közvetle, célkitűzése a május 1-i megünneplésének? A II, Intemaciónále első kongresszusának határozata többek között ezt mondja: " Egy4bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést ; kell szervezni, még pedig oly módon, hogy egyidejűleg minden országban te és minden városban egy meghatározott napon a munkások követelik a hivatalos szervektől a napi 8 órai munkaidő bevezet is ét." A mi nemzedékünk előtt annyir • természetes, hogy szinte • nevetségesen hangzik - jog az alváshoz, jog ahhoz, hogy munkaidő után elmenjek táncolni, vagy mondjuk moziba, De mikor az volt természetes , hogy csak napi 14-16 órai munkával lehet megkeresni a ^ mindennapi betevő falatot, nem volt kedve elmenni o munkásoknak szór .kozni és még csak annyit sem ©Ihatott, hogy fáradalmait kipihenhesse. Az ember egyszerűen nem rendelkezett önmagával. Ez a kor előttünk rendkivüí távolinak tűnik, pedig 3lig GVe* kicsiny volt még azok száma akik 68 évvel ezelőtt először teljesítették a II. Internacionálé felhívását, beszüntették a munkát ée felvonultak a világ városainak utcáin. De alig 2o év alatt számuk hadsereggé nőtt, Uj, eddig ismeretlen erő jelsüt meg az emberiség történetében. Az uralkodó osztályok először találják magukat szemben az el. nyomottak ilyen hatalmas, milliós szervezet erejével. " Ez az a munkásság amely az őszcályharcban vasba öltözött " / József Attila / Ha ma oly magát ólért etődően .-lünk elemi emberi jogainkkal, akkor nem szabad elfelejténünk, hogy ezt a szervezett május elsejékkel indított küzdelmeknek a munkásosztály áldozatos harc inak köszönhetjük. Uem szabad e felejtenünk, hogy a munkásosztály kedvezőbb i l____________A____________J [
