Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1958-02-13

r—— ... ' “ § ! ■ ' ?M I ► ' ■ i tisztázható kérdés. L t.gjelöltfolvétoli műnk j zömében i PTO, feladata és 2 helyi szervo.Sótoktól függően vesznek részt z apparátus' többi, munka­társai. Átfogó, tervszerű irányitásróio tekintetben még nem beszélhetünk, a konkrét javaslatok kapcsán segítünk a pártszervezeteknek. ■ ■ ' a'--:.: .: A- ■ fi: Ö':fi: ' fi” ‘ fifi A párttagság aktivitása időben és pártszervezetenként igen eltérő. Kyu~ gondt.n elmondhatjuk, szinte v .1 amennyi pártszervezetünkre, hogy az Országos Párt értekezletig o párttagság zöme igen aktivan vette ki . ré­szét a párt újjászervezésében, kiálltak a párt politikájáért, különböző r megnyilvánulásokon / pártnapok, csoportos beszélgetések/. J4 kezdeménye' zé^ek voltrak a politikai tisztánlátás segítése érdekében, pld,, 'MTI.. " Értsünk szót " mozgalom, a Nyomdában és a Dobo'zgyárban csoportos meg­beszélések és viták n munkástanáccsal, stb. Az ellenforradalmi és reakciós erők kiszoritásáb .n is a legtöbb helyen harcoson kiállták a próbát a pártszervezeteink. Ez általános aktivitás sajnos lecsökkent. Részbeni magyarázata, hogy egyes helyeken ,u párttag­ság erősen felhígult az átigazolások liberális kezelése révén, pö. ÁÉTI. MTI. KGMTI. Az általános konszolidáció, az ellenforradalmi elemek teciszorítás'- túlzott megnyugvási hangul- tót váltott ki. Nem elemezték. i eléggé és nem tisztázták az ellenforr .dalmi és más ellenséges ideológiái.; az elhajló nézetek még meglévő hatását és konkrét jelentkezését heíyx-’ leg» igy nem is vették fel a harcot ellenük. Pld. tervézáirodáink jelen­tős részében , de még egyes üzemekben is elterjedt z n nézet, hogy a párttagok nem oly n jó szikemberek. Ez részben fékezte e helyeken a párt­tagság aktivitását, másrészt a becsületes pártonkivüliek közeledését párthoz. Sok kárt okozott r bérdemagógia / Állami Nyomd:./, a szociális demagógia / 5 napos munlc hét a tervezőirodákban, különösen nz ÁÉTI.-ben/­­Az aktivitás tekintetében eredményt néhány helyen . gazdasági problémák megoldásában értek el pártszervezeteink, pld. a Doboagyárban a két mű­szakra való áttérésnél, a Városépítési Tervező V-nál, u Mezőgépfejlcs^t -si Intézetnél, az Erőmű Tröszt és a /KUzotkoztekééi ' V-nál a munkaié­­gyelem megszilárdításában I A párttagság aktivitásának csökkenése szoros összefüggésben van azzrl, hogy a pártvezeto'segeken belül nem egyenletes a munkamegosztás. Többsé­gükben ö titkár vagy egy-két roBaortfelelősre hárul a munka dandárja es ez kihat tagsígr is. Pld. raG,Szerelő V. All:ttenyésztési Kutató Intézet, Déli Fiitőház, Kapitányság. _.z aktivitás^ cső kke né se nem egy helyen a pártmegbizatások mechanikus , értelmezéséből is f-kud. Pártmegbizatáson csak a pontoson körülhatárolt " mérhető " feladatokat értik ./ Pld. Faliújság felelős, propagandista, bizalmi, stb./ Kevésbé tekintik és adják megbízatásként az egy-egy területen jelentkező politikai és gazdasági problémák megoldását. Nehéz­séget jelent a párttagság egyenetlen megoszlása egy-egy üzemben, intéz­ményben, pld. a Közétkeztetési V. Erőmű Tröszt, KGMTI. Ált .Géptervező V. Vonnak olyan részlegek, ahol egyáltalán nincs párttag, vagy csak egy­­-kettő elvétve, azok sem elég tapasztaltok és nem képesek megfelelően politizálni és a politikai gazdasági kérdésekben .akaratlanul is elszige- -■ telődnek, pld. AG.Szerelő V. Nyomda, Déli Állomás, KTSZ.-ek, stb. i A párttagság tervszerű elosztása a munkahelyeken kevésbé megoldb tó, mert az s legtöbb helyen a szakképzettség függvénye, pld. a Déli A] lom . Deli Fütóház, Erőmű Tröszt, - szakszolgálatai. Igaz, hogy még ott is nehézségekbe ütközik, ahol ilyen előfeltételek nem szükségesek, pld. o Közétkeztetési V. , ■ . ■ ■ • á 4i § ; « fifi.' • ' ' ’1;Í' : b ■ . ; ■ ' .:r I u . - ------------------: -- -- - ........— —— - ___ - - ü < —_ |

Next

/
Oldalképek
Tartalom