Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1988-04-19

Az ifjúság helyzetével, szerepével, érdekképviseletével, az ezekv mi i'itóte/í

hez kapcsolódó uj feladatokkal kiemeltebben foglalkozzon a pártértekezlet elé kerülő dokumentum. Nem szűkíthető le ez a kérdés csak a KISZ problémájára, ez az egész társadalom ügye.

A II. fejezetről

!

A viták egyértelmű tanulsága, hogy a párttagság a gazdasági reform szükségességével egyetért, azt társadalmi fejlődésünk alapjának tekinti. Ezzel összéfüggésbenigényként merült fel a gazdaság-politikai célkitűzések és feladatok tudományos elemzésen alapuló megfogalmazása, fft?. összefüggéseinek feltárása.

Az aktuális feladatként megfogalmazott, de lényegében a kibontakozási programban már rögzített tennivalók, - hatékonyság, termékszerkezetváltás, költségvetési egyensúly megteremtése, adóságáIIomány kezelése, műszaki, technikai fejlődés - is egyetértéssel találkoznak. A párttagság vállalhatónak és váI I a Iandónak tartja a kibontakozási program következetes megvalósitása során jelentkező érdekütköztetéseket. Azonban

3 a törvényszerű feszültségk cselekvésre ösztönző feIo I dósa(akár a közvetlen, akár a távlati célok és feladatok tekintetében,megkivánja a politikai feltételek és módszerek meghatározását is. A társadalmi feszültségek kezelését - utókezelés helyett - a megelőzés, a politika, a gazdaság területére kell áthelyezni.

Kevés a tennivaló megismételt felsorolása; fel kell dolgozni azokat a kérdéseket is, amelyek a többszektorú gazdaság működésében a különböző tulajdonformák meglétének hatásaként jelentkeznek. Ha ez elmarad, a tervezet koncepciója csak felszólító módban összeállított óhajhalmaz, csak a problémák felsorolása. A tagság véleménye szerint elsősorban a

megoldás módozatait kell összefoglalni úgy, hogy egyértelműek legyenek

I

a gazdasági és a társadalmi folyamatok összefüggéseinek kérdései, kölcsönhatásai. Kapjon hangsúlyt a tulajdonosi érdekeltség ösztönzése, legyen folyamatos feladat a piac és a szabályozórendszer működésének elemzése, érvényesüljön a végrehajtás valóságos gyakorlatának társadalmi szintű ellenőrzése.

A szociálpolitikai problémák, a bérreform, a munkanélküliség csak felsoroló jellegű megfogalmazása kikerüli e gondok ideológiai vonzatát. A "minimális ellátási szint állami garanciája" elkerülhetetlen szükségsze-