Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1988-03-08
t 'i' l lllill ÉIIé L : .f fíp l ■ I r« « . - 4 -Hl » tos feladatok, közlekedési és forgalomszervezési ügyek. Ebben az időszakban jelentős állami feladatok - tűzvédelmi, honvédelmi, egyesület felügyeleti - is a tanácshoz kerültek. ■'* A hatáskörök bővitése, a helyi önállóság növelése, a lakossági I v, ** ' kapcsolatok szélesítése erősítette a területgazda funkciót. A feladatok és hatáskörök gyakorlása azonban több területen komoly nehézségeket okoz, mivel az anyagi eszközrendszer nem áll a kerületi tanács rendelkezésére. Megoldatlan a Halászbástya felujitása és karbantartása, a vári támfalak, mélypincék, szivárgók helyzete. Nem biztosított a vári müemlékegyüttes megfelelő kezelése, a kiemelt kerületi zöldterületek gondozása. Hl Az erőteljes decentralizáció mellett bizonyos területeken centralizáció is történt. A Fővárosi Tanács a ritkán előforduló, vagy több kerületet érintő ■különleges szakértelmet illetve összfővárosi áttekintést igénylő feladatokra kerületközi szerveket hozott létre. Ilyen módon intézik a szabálysértési, lakáscsere, árhatósági, adóigazgatási ügyeket. Rendszeres xwtmmsm kapcsolatot tartunk azokkal a tanácsokkal, ahol kerületközi szervek működnek. Tevékenységükről a tanácsi testületek előtt számolnak be. Ezzel együtt a feladatkörök ellátására nincs közvetlen ráhatásunk. Az ■egészségügyi integrációval javultak az ellátási feltételek, nőtt a szellemi és eszközkihasználtság, a tapasztalatok kedvezőek. ti mm A tanács szakigazgatási szervezete - a központi intézkedés nyomán - 1983- fi tói változott. A korábbi 10 helyett, 7 szakigazgatási szerv jött létre. A Terv és Pénzügyi osztály összevonása bevált. A Művelődés- Egészségügyi- és (■: Sportosztálynál mutatkozó vezetési - koordinációs nehézségek, a tf sokrétűségből adódó kedvezőtlen tapasztalatok miatt a tanács 1987. őszén a tevékenységi körök szétválasztás mellett döntött. A jövőben erőteljesen növekvő szociál-politikai, egészségügyi feladatok miatt létrehozta az Egészségügyi- és Szociálpolitikai osztályt. Az intézmény-irányitásban nagyfokú demokratizálódás történt. Növekedett ? , Hfil önállóságuk, ezzel arányban felelősségük. Az oktatási törvény jelentősen megnövelte a nevelési-oktatási intézmények jogköreit.Az intézmény működésével összefüggő ügyekben a nevelő testületek döntési javaslattételi és véleményezésijogkört gyakorolhatnak. Az önállósság felelősségteljes gyakorlásé^ •; —___ - —■ .
