Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1984-12-12
kifejező munkaformák /társulás, társasági szerződések, vállalkozói tevékenység/. Javult a külkereskedelmi vállalatok ós termelő vállalatok közötti információ áramlás, de ennek mértéke nem elegendő. A párhuzamos külkereskedelmi jog több vállalat monopolhelyzetét gyengítette, de nem növelte az export árualapot, nem alakultak uj piaci kapcsolatok, hanem a hagyományos piacon jelentkeztek többen azonos áruval, ezzel egymásnak teremtettek versenyhelyzetet. Valamennyi külkereskedelmi vállalat komoly erőfeszítésekkel növelte konvertibilis exportját. Javuló tevékenységük hozzájárult az ország fizetőképességének megőrzéséhez, a kívántnál azonban lassúbb az előrehaladás. A megtett intézkedések, az érzékelhető előre\ .V\" * mozdulás ellenére tevékenységük nem minden szempontból felelt meg a központi törekvéseknek. : a viliit- ^ A tervező, a beruházó, a kivitelező vállalatok a növekedósi ütemmérsékléséből,’ az állami nagyberuházások és általában a beruházások csökkenéséből adódó rendeléshiányokat csak az utóbbi években érezték. Ellensúlyozására nőtt a szellemi export, bővültek e tevékenységi formák, erőteljesebbé vált a piaci munkájuk. Ezen változtatások eredményeként e vállalatok munkaellátottsága ezideig megfelelő volt, de a közelmúltban azonban néhány helyen megnőtt a munkaellátottsági gond. . . • ' ’: Az ipari tevékenységet folytató vállalatok magatartására Í erőteljesen hatott a hazai lehetőségek beszűkülése és az import lehetőségek korlátozása. Az import korlátozások enyhítése, valamint erőteljesebb piaci munkájuk nyomán azért növelni tudták termelésüket és szocialista exportjukat. A magas hazai alapanyagárak, a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok gyengesége miatt tőkés piacon nem 00 versenyképesek. A gazdálkodó szervezetek a megváltozott piaci körülményekhez igazodva mindenütt növelték gazdasági egységeik érdekeltségét . /munkavállalás, árbevétel, költséggazdálkodás/, azokat a vállalati érdekkel összhangba hozták. A szabályozók, valamint a megtett intézkedések hatására javult a költséggazdálkodás, minden területen erősödött a takarékos “tói szemlélet. Nem valósult meg az az elképzelés, hogy a termelés, illetve a gazdasági növekedés ütemének mérséklődésével együtt csökken a munkaerő iránti kereslet. A gazdasági szabályozórendszer sem kényszeritette ki a munkaerő megtakarítását, hatékony felhasználását, a szervezettség javitását. A létszám összetételének változásában azonban megfigyelhető az a folyamat, miszerint a fizikai foglalkozásúak aránya folyamatosan csökken, a nem fizikai foglalkozásúak aránya pedig emelkedő. A dolgozók korösszetételében is j _ _1 _0 ■ 11 B
