Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1984-09-21
[ Kétségtelen, hogy az utóbbi időben megjelent több irodalmi alkotás is élesztget ilyen irányú érzelmeket. Az elmúlt időszakban felélénkült, szervezett formát öltött ellenzék a kerületben is érezteti hatását, amely abban nyilvánul meg, hogy néhány fiatal - elsősorban humán értelmiségi - dolgozója csatlakozott aláírást gyűjtő akciókhoz, ill. résztvett nyilvános ellenzéki megmozdulásokon. Ezek között sajnálatos módon kis számban párttagok is előfordultak. Párttagságunk széles körben érdeklődik az ellenzéki megnyilvánulások, valamint azok elviideológiai tartalma iránt, elsősorban abból a célból, hogy a kapott információk alapján környezetükben érzékelni tudják az ellenzéki megnyilvánulásokat, ill. azok ellen fel tudjanak lép^ ni. Ez az érdeklődés azonban nem jelenti a párttagság politikai A vallásosság kérdése és az egyházak szerepe a párttagság tapasztalatai szerint erősödő tendenciát mutat. Az állam és az egyház rendezett viszonyában a párt egyházpolitikájának eredményét értékelik. Érzékelhető azonban, hogy különösen a fiatalok | körében erősödött az egyház befolyása. Esetenként a párttagság í -‘V -I körében is előfordul vallási rendezvények látogatása. r Éli: ' Párttagjaink szóvá teszik, hogy a párt eszmei irányítása a kul-I turális, az irodalmi és művészeti élet területén nem eléggé következetes . Fontos kérdésnek tekintik a múlt valós megismerését, a reális történelem szemlélet kialakítását. A tömegkommunikációs eszközök egyes műsorai, ill. megjelenő irodalmi alkotások, több 1 esetben kétségbe vonják szocialista társadalmunk elért eredményeit, valótalan történelemszemléletet tükröznek. (Tények és V Tanuk sorozat, 2. Magyar Hadsereg a Donnál, stb.) A párthoz való tartozás erkölcsi követelményeinek a párttagság döntő hányada eleget tesz, a párt normái szerint ól és dolgozik. A munka értékteremtő funkciójának elsődlegességét elismerik, azonban a jelenlegi gyakorlattal több vonatkozásban nem értenek egyet: az anyagi ösztönzés helyét és szerepét bírálják, a jelenlegi szabályozórendszert nem tartják ösztönző hatásúnak. Olyan vélemények is elhangzanak, hogy a bérezési rendszerünk a | megjelenést dotálja, nincs a végzett teljesítményekkel összhang-i .ÍɧÍ8§|jj Aú 1 | i _ __ __ J- ■ ' í. ■ ,\:A A- : ■ '7...te ■■■■■■■
