Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1983-02-28
t'. tymm&mBa?. IfiirM® --: l ■ * i Tudományos eredmények felhasználása a politikai gyakorlatban: a tudománypolitikai irányelvek megjelenése jelentős eredményeket hozott, mert^a politika egyre nagyobb mértékben támaszkodik a tudomány eredményeire. Ösztönöz a jobb, céltudatosabb munkára. Kutatók véleménye, hogy ugyan kutatásra kapnak megbizást, de a visszajelzések elmaradnak a politika részéről. Mennyiben különbözik a tudományos intézetek helyzete a tervező intézetek helyzetétől: egyik legszembetűnőbb különbség a gazdalkodasi rendszerben van /a kutató intézetek állami költségve- i részesednek, gazdálkodnak/ egyébként a kutató intézetek működésével szemben is az eredmények produkálásának igénye fennáll. Bár az előterjesztés a kutatóintézeteken belül kibontakozó kedvezőtlen jelenségekre irányitja a figyelmet, mégis elmondható, hogy a kutatói munkához szükséges jó munkahelyi légkör még megvan ^az^intézetekben. Ehhez hozzájárul a pártszervezetek jó politikai munkája is. De el kell mondani azt is, hogy további, a —s jelzett intézkedések hatására jelentkező megszorítások már ve• szélveztetnék a még meglévő jő munkahelyi légkört. A^témafinanszirozási rendszerre vonatkozóan: a kerületünkben levő Imtatóintézetek nagyrésze politikai vezető testületektől, allami irányitőJs gazdálkodó szervektől kap megbizást fontos társadalmi kérdések kutatására. E megbízások teljesítéséhez a inegbizók a kutatási költségeket fedezik. Létszám gazdálkodással kapcsolatos kérdésre: az akadémiai kutatóintézetekre vonatkozóan általános érvényű volt a 7 %-os létszámcsökkentési igény. Ezen belül - elemezve a társadalmi tudományi intezetek^helyzetét - intézeteink közül több is felmentést kapott létszámcsökkentési kötelezettség alól, sőt néhány esetben ujabb státuszokat is kaptak. A legutóbbi létszámcsökkentésre tett javaslat viszont már egyöntetűen vonatkozik mindegyik kutatóintézetre. További elemzést igényel az a tény, hogy a létszámok szintentartasa, ill. növekedése ellenére csökkent a párttagok aránya. Eddigi tapasztalataink szerint a párttagok arányának csökkenése adódik egyrészt soros nyugdijaztatásokból, ill. áthelyezésekből, S | í valamint abból, hogy a tudományos kutatók körében csökkent az ér^ deklodes^a part iránt. Ennek általános okai mellett vannak a ku- ||7; í tato intézetekre jellemző sajátos okok is, aminek konkrét feltárásává közeljövő feladata lesz. Az intézeti munka hatásfokának növelése: a TPB 198o-as vizsgálata rámutatott azokra az intézeteken belüli és kivüli lehetőségekre, amelyek kihasználásával a kutatói munka hatásfoka növelhető. Ilyennek mondható, hogy az intézeti létszámösszetételben javitani ■ , ! kel1 "az érdemi kutatók" arányát, a kutatókkal szemben meg kell fogalmazni a teljesitményigényt; törekedni kell. olyan belső szervezet kialakítására, amely lehetőséget ad un. kutatói team-ek alaki tasara;kutató egyéni tudományos ambícióit be kell vonni az eddigieknél tudatosabban az intézeti kutatási tervekbe. A publikációs lehetőségekről, a kutatások eredményeinek publikálasara az MTA intézményéi eseteden az MTA KESz nyomdája hivatott elsősorban. Emellett a^kutatóknak lehetőségük van sokszorosított kéziratok formájában szükebb szakmai körben hozzátenni kutatásaik eredmenyet. Az Akadémiai Kiadó a tudományos müveket jelenteti meg, mig a tömegkommunikációs eszközök, ill. sajté, lehetőséget biztosit a kutatók számára a tudományos eredmények népszerüsitesere. | v »K I ! §§ífe K í U-»,"» ...............pp s. I,,I»Iuu.iii.i UH1..IBHUIuiaui..HJIUJII..J ....................... nmmmmmmmmrn iipw*»«P»pi . fP,./ f: ■ ■ ■' ■ ! ’ ■' ’ Á
