Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1980-02-04
f Valóban úgy tűnhet, hogy van átfedés az I* és a VII. fejezetben, de az I. a nemzetközi helyzetttel általában, a VII. pedig a párt nemzetközi tevékenységével konkrétan foglalkozik. Az egyikben arról van szó, hogy milyen elvek szerint alakította, irányította a párt a külpolitikáját, a másikban pedig arról, hogy a pártnak milyenek a nemzetközi kapcsolatai. Hozzászólások: Tóth Sándomé: A kerületi Pártbizottság tagjai személyesen is sok tapasztalatot szereztek az irányelvek vitái során, hiszen az alapszervezetek ezen taggyűlésén részt vettek. - Az állásfoglalás 4. oldalán a szocialista demokratizmussal foglalkoznak. Itt nagyon fontosnak tartaná kiemelni a döntések előkészítésébe történő részvétel igényét, különös tekintettel azokra, akik a hozott határozatot majd illetékesek végrehajtani. Többnyire nem a hozott határozatokkal van a ba|, hanem azok széleskörű ismertetésével, megértére tésével, egysége értelmezésével. Pontosnak tartja a visszajelzést is, nem eleg a véleményeket igényelni, hanem azokra reagálni is kell. Ez a demokratizmus erősítését szolgálja. - A tanácsokkal kapcsolatban megfogalmazottakkal nem teljes mértékben ért egyet. Abból kell kiindulni, hogy a kerületi tanácsok nem önálló közigazgatási egységek, hanem a fővárosnak szerves részei, s egy sor kerdejáshen a Fővárosi Tanácshoz kell igazodni. Vannak olyan kérdések, amelyben nem a hatáskör hiánya miatt nem tudnak intézkedni, hanem azok megoldása országos gondot tükröz. Megitélése szerint a túlszabályozottság is gátja lehet a munkának. - A fiatalok lakáshelyzetével kapcsolatban megfogalmazottakkal nagyon egyetért, de nem szabad figyelmen kivül hagyni az e kérdésben mar elért eredményeket sem, azoknak nyilvánosságot, hangot kell adni. 1 '-"te j .■ Mathejka Jánosné: A nemzetközi helyzet elemzésénél az enyhülés kérdését nem jól fogalmazták meg. - Az értelmiségi helyzetének elemzésével kapcsolatban: úgy fogalmaztak, hogy ezen réteg helyzete több szempontból romlik. Ezt nem tartja valószínűnek, és mik azok a több szempontok. Szerinte a szociális jutattások odaitélésénél re helye van a munkás és az értelmiségi megkülönböztetés között, hiszen a munkások ma is a társadalom vezető ereje. - Tapasztalatai alapján mod^a, hogy a nyugdíjasok életkörülményei, életszínvonala az áremelkedések kapcsán nagyobb oda figyelést érdemel. - Mindenképpen megemlítendő, hogy a fiatal kutatok-bár düdományos fokozatok megszerzésere irenyulo ambicióik nem csökkennek - ideológiai alapképzettsége alacsony. - Megitélése szerint az oktatás alapproblémája, hogy nem tud^a a mát és a jövőt összekapcsolni, s a nevelési feladatok megoldását kell szorgalmazni. , lite Gárdonyi Éva: Az értelmiségi réteg általános helyzetét ismerve személyes tapasztalatai alapján is állíthatja, hogy nagyon élesen vetődik fel pedagógus pártszervezeteknél az értelmiségi fiatalok helyzete, annak romlása, elsősorban lakáskérdésben. Sokkal nagyobb áldozatot kell ne/kik hozni, mint a munkásoknak. Ezért is nagyon kedvezően fogadták az irányelveknek azt a állsáfoglalását, hogy a fiatal értelmiségiek lakásgondjának megoldását fokozottan kell segíteni. - Egyetért azzal, hogy az oktató munka színvonala még elmarad a társadalmi elvrásóktol, s a neveléscentrikusság erősödött. í 11 flftete 111 |i" 0. i -A 5 -----------7 —— ................................... ' ■ V • í 7 . 7 . 7 7 ■ { * • 1 RR ■>'. ; : ‘ • -7-YR ré'Y Y Y YY ■. . Y- Y - ' Y7. Y • Y YY Y.YY'ré ’
