Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1978-06-21

Éfte' -* "3_ I része is állandó látogatója a "Kilián-körök"-nek, a politikai vitaköröknek, az ifjúság részére szervezett egyéb politikai képzési lehetőségeknek. A KISZ-vezetőképzőkön évente több mint 800 fiatal . bőviti politikai, szervezeti ismereteit. A pártoktatás tömegpoliti­kai tanfolyamai résztvevőinek 2o-25 %-a fiatal. Jelentésünkben a kerületi fiatalok négy jellemző rétegére, a tanu­lóifjúságra, a munkásfiatalokra, a tervezőirodák, valamint a tudomá­nyos ós kulturális intézmények fiatal dolgozóira térünk ki. ___III. Három gimnázium, két szakközépiskola és egy szakmunkásképző iskola csaknem három és fél ezer diákja alkotja a kerület fiataljainak egyik igen számottevő csoportját. A szakközépiskola, főleg pedig a szakmunkásképző diákjainak helyzete közelit a munkásfiatalokéhoz: túlnyomó többségük szakmunkásnak készül, részben gyakorlati foglal­­^ 1: • zás okon, üzemi gyakorlatokon közvetlenül is kapcsolódik a terme­lőmunkához, illetve szolgáltatásokhoz. A középiskolákba a tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelő politikai képzettséggel és érdeklődéssel érkeznek; az első-második év folyamán alakul ki hatá­rozottabb politikai érdeklődés ós aktivitás körükben. A szakmunkás­képző mintegy harmadrészét kitevő érettségizettek egy része a szak­ma tanulását csak átmenetinek tekinti, s reménykedik a felsőokta­tási továbbtanulás lehetőségében. A tanulmányok elvégzéséig azon­ban többségük jól beilleszkedik munkáskörnyezetébe. A velük való foglalkozás a párt- és a KISZ szervezet állandó, kiemelt feladata, a ennek a külön figyelemnek tudható be, hogy aktivan részt vesznek a KISZ életben is. 1. A szakközépiskolában és a szakmunkástanúlő iskolában rendkivül alacsony á humán tárgyak óraszáma /az utóbbi helyen nincs még a "Világnézetünk alapjai" c. tantárgy sem/, igy az eszmei-politikai tudatformálás tantárgyi feltételei igen szűkösek. A természettudo­mányos tárgyak illetve az egyes szaktárgyak világnézeti vonatko­zásainak elemzésére, magyarázatára nincs idő. A ginnáziumokban, 77 ahol a tárgyak megoszlása és óraszáma tekintetében*kedvezőbb a helyzet, áttekinthetőbb és mérhetőbb a diákok világnézeti felké­szültsége, társadalomtudományi ismeretszintje. Itt több az aktív, érdeklődő, olvasó diák, de ugyanakkor a gimnazisták^körében is je­lentkezik a tudatos vallásosság, a "hivatalos ideológiával" való szembenállás, ha iskolánként néhány kisebb csoportra, esetenként > öt-hat diákra korlátozódik is, s jelentkezik a vallásosság, mint divat, póz, kuriózum keresés, a felnőttekkel való szembenállás egyik válfaja. Az iskolákban a diákok leterheltsége általában nagy; főleg nehezen birkóznak meg na^i feladataikkal a KISZ tisztségviselői, esetenként az aktiv sportolók. A gimnáziumokban a pályaválasztás nehéz és fe­lelősségteljes munka. A diákok túlnyomó többsége minden áron to­vább akar tanulni, s csak elenyésző kisebbségük számol azzal, - gyen­ge tanulmányi eredményeinek hatására, - hogy érettségi után szakmát | tanul, s az iparban, fizikai dolgozóként helyezkedik el. A pályavá­lasztásnál társadalmi felfogásunknak és érdekeinknek megfelelő erő­teljesebb orientációra van szükség. I z_ r-------i ■ ^4tíÁlte';vTí mkiyyykteteltetete® ■ ®;®"te:■ . ' te-te/te'/7 te®®"-a--yte® /te 1 *• ^ 1 Y ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom