Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1977-09-22
■ Í legfontosabb eleme. A továbblépés érdekében az alapszervezetek munkájuk kiemelt részét képezze e terület. - A hármas követelmény értelmezése, érvényesitése fejlődött, de sok tekintetben értelmezési gyengeségekkel találkoztak. Világossá kell tenni, hogy az alapkövetelményekből semmiféle indokkal az alapszervezetek nem engedhetnek. Lényeges elvi dolgokat nem lehet összetéveszteni, pl. politikai megbizhatóság, ós politikai elkötelezettség kérdése. Ezért több segitséget kell nyújtani a helyi sajátosságokhoz jobban igazodó követelményszintek meghatározásához. S- Nagyon fontos kérdés a káder- és személyzeti munka demokratizmusa szinvonalának az emelése, bár ezen a területen is lényeges fejlődésről kaptak számot. Fel kell hivni a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló összes eszközt jobban használják fel, elsősorban a káderkérdések előkészítése szakaszában, de folyamatában is erősitsék a demokratikus elemeket. Gyakran a káderkérdések nem megfelelő előkészítése vezethet hibás döntéshez. Különösen fontos a káderkérdések eldöntése során a hatásköröket gyakorló állami és politikai szervek szoros együttműködése, véleményösszhangjuk biztosítása. - A képzés,a továbbképzés lehetőségei és szükségessége között még mindig tapasztalhatók eltérések. Ezt a munka hatékonyságának növelésével csökkenteni lehet. Arra kellene felbivni a figyelmet, hogy az eddigieknél sokkal jobban-a KB. ajánlása szellemében- összehangolt képzési tervek legyenek, és optimálisabb mértékben küszöböljék ki a gondokat a képzés, továbbképzés folyamatában. Nagyobb legyen a rend, a fegyelem, a következetesség, a nem kivánatos elemeket szűrjék ki. Biszku Béla: A jelentésben foglaltakkal egyetért, azonban néhány általános észrevételt tesz. Az anyagban szó van a politikai és kádermunka összefüggéséről. Közismert tétele a Marxizmus-Leninizmus-nak, hogy ha a politika jó, akkor a politika megvalósitása annak érvényesitése a vezetőkön múlik. Az országos helyzetet megitélve vezetők vonatkozásában elmondható, hogy alkalmasak ~ a feladatok megoldására. A XI. kongresszus jelentős társadalompolitikai célkitűzései megvalósításának időszaka van. Több szó esett a bizalomba az őszinteség légköréről is. Többszőr visszatérnek az alkotó légkör konstruktív munka biztosítása érdekében e témára, különösen a párton belül. Ez a kérdés nem egyszerű, hanem igen bonyolult. Jelenlegi szakaszban a társadalom gazdasági gondjai kerültek előtérbe, a párt és a társadalmi szervek * kijelölik feladataikat. A párt egységének, a társadalom egységének nagy jelentősége van abban, hogy ilyen viszonyok között a kitűzött feladatokat meg tudják oldani. A bizalom, a nyíltság és az egység összefüggésben van. - A jelentés is szól a hármas követelmény egységéről. Amikor az 1973-as határozat készült igen sokat beszélgettek arról, hogy 3o évvel a felszabadulás után hogyan értelmezik a politikai megbizhatóság kérdését. Mert az nem u^yan az, mint 1948-ban, vagy 1954-ben volt, de megvan a veszélye annak, hogjr a régi hibák felszínre jönnek. Ha valaki a közéletben szétnéz, vannak bizonyos dolgok, amik 1956-hoz is vezettek, úgy tűnik, hogy megint előjöttek. A politikai megbizhatóság magában foglalja, hogyan viszonyul a hatalomhoz, az emberekhez akikkel dolgozni kell. Nemcsak készség, képesség, hanem érzi-e hogy kiktől függ, a vezetőktől, vagy azoktól az emberektől akiknek a sorsáért felel. A szakmai hozzáértés tekintetében is differenciálni kell. i 1— ,1,1.1. ......—-------------------———---------------------------------'■ í 7 . • , ' ' ; ■; . > J
