Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1972-01-09
[ I ■ | L * " : r t ~ 2 •« i '• * Szocialista épitőmunkánk nem áll egyedül, elszigetelten; része az integráoió felé - nem ellentmondások nélkül haladó »» szocialista közösségnek. Ez nemzetközi politikai és védelmi biztonságot•nyújt hazánknak, lehetővé teszi a hazai és nemzetközi szocialista épités céljainak egyeztetését, érdekeinek Összehangolását* Ugyanakkor - gazdasági adottságaink folytán - hazánk részese a szélesebb nemzetközi munkamegosztásnak és közvetlenül hat rá a tőkés világ gazdasága, egész léte, katonai- politikai- ideológiai nyomása? tudatos akoioi, amelyek rendszerünk aláás ás át célozzák,) A 60-as évelc második felétől előtérbe került az imperializmus uj taktikája? az a törekvés, hogy "fellazítsa" mind a szocialista közösséget, mind pedig egyes szooialista országokat. Ennek egyik formája az ''ideológiai fellazítás", a burzsoá világszemlélet, a burzsoá esztétikai és etikai normák tudatos terjesztése. Ez a taktika nem hatástalan. Visszhangra, talajra talál részint az emberek tudatában, szokásaiban továbbélő burzsoá maradványokban, részint a jelenlegi helyzetben még újratermelődő kispolgári, tudati és magatartásbeli tendenciákban. Ebben a tekintetben tovább bota nyolitják a helyzetet a szektás-dogmatikus idők tudati magatartásbeli lerakódásai is /ezek ugyanis gyengítik a burzsoá hatások elleni haro hatékonyságát/. A szocializmus a tömegeknek az uj társadalom építésében .való aktiv, tqdatos"részv'ótél*ét Tgény li, X ~s z ÖoIalTe t a ép it és é daigí Tőrt é net e" bebizonyította, hogy a tömegeknek ez az önként, tudatosan vállalt közreműködése föltétlenül szükséges a szocialista társadalom eredményes épitéséhez: hogy enélkül az épülő uj társadalmat torzulások fenyegetik, a ellenséges támadásoknak is kevésbé tud ellenállni. A tömegek szocialista öntudata a forradalom győzelmével nem tekinthető egyszer s mindenkorra adottnak, még kevésbé elegendőnek olyan hatalmas történelmi feladat megoldására, mint az uj, kizsákmányolást nem ismerő, s a tőkés rendszernél hatékonyabban termelő szooialista rendszer megteremtése - főleg, ha a történelmi fejlődés , az uj társadalom felépítése számára gazdasági tekintetben viszonylag elmaradott államokban nyitott utat* A tömegek szooialista tudatának állandó fejlesztésére, a tömegek kulturális színvonalának szakadatlan növelésére, uj, szooialista erkölcsi- magatartásbeli ’ normák kidolgozására és meggyökereztetésére van szükség ahhoz,hogy a szooializmus a tőkés rendszerrel, s önnön elmaradottságával'szemben is_eredményesen vehesse fel a küzdelmet. Ez az útja annak,hogy a szooializmus eszméi — meghódítva a tömegeket — az uj társadalom f épitóaében állandóan ható "anyagi erőként" ne osak jelen legyenek, hanem szüntelenül növekedjenek, erősödjenek is, mint a társadalmi j fejlődés egyik legfőbb mozgatóereje,, A szocialista termelési viszonyok, természetesen maguk is visszahatnak az eszmei— erkölcsi kategóriák fejlődésére, itt köztudottan dialektikus kölcsönhatás érvényesül, de a történelmet mindig is a tömegek alkották, ha öntudatlanul, ha közvetve is. A szooializmus ebben a tekintetben abban leülőnbözik minden_ megelőző/tlrstaóalmr'' J rendszertől, hogy val ól i tor t’eti c Xmo "o s nk" ‘ a'”to megaSc t. un át os* cselolc> ^^neFlrilmlHyétaáh'őtr----------------------'-------------------------‘----A munkásosztálynak, s élcsapatának a szerepe ebben a tekintetben úgy fogalmazható”me®‘hogtasegltse'”őrő7”irennt»sfv”TrooHTnáíI:7’'"Glt' a folyamatot, törnesszenöveíjo/Tegyp TítaiánósXf'T''tuSátos ele• met, mind nagyobb t ömegeKefeme Ijcn"a "tulölos 'Is éXék vls r~a' "sz oo íhZ a f i i li. j , „ ... . ,V í . ‘ ói'-’ I ff '. ¥\¥... : \í — •• - -----------------------■ ■ f
