Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1970-05-05

|j hetjük meg például az üzemekben és termelőszövetkezetekben

K;/ is, ahol a gazdasági, szakszervezeti vezetők, művezetők, brigádvezetők, szakmunkások keveset foglalkoznak a munkát kezdő fiatalokkal. Nem. tudatosodott még eléggé, hogy a felnőtt nem| ■ zcdék társadalmi felelősségének fontos értékmérője, milyen utóa) A szabad idő eltöltésének lehetőségei manapság nagymér■P tékben kiszélesedtek és jelentősen megváltoztak. Nem vesszük

eléggé figyelembe, hogy a munka utáni pihenést, társaséletet, szórakozást és művelődést ott szerzik meg a fiatalok a legszívesebben, ahol a lakóhelyük van. Ha nincsenek ehhez szocialista töltésű, legális szervezeti formák, akkor más csoportok alakul| H nak, számunkra nem kívánatos tartalommal és módszerekkel.

Az iskolák, a különböző intézmények általában e csoportok szét© rombolására törekednek, ahelyett, hogy megpróbálnák őket be© építeni a közösségbe. Ugyanis kis közösségek nélkül nem tud meglenni az ifjúság. Éppen ezért az ifjúság nagy tömegeinek eredményesebb nevelése érdekében nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a lakóterületeken, arra alkalmas intézményekben (művelődési otthonokban, iskolákban) társadalmi összefogással és az anyagi erők ésszerű koncentrálásával javítsuk a feltételeket. Ezeket meg kell nyitni az adott terület egész ifjúsága előtt. A KISZ kezdeményezései ellenére is, ma még csekély az ilyen vonzó ifjúsági kulturális centrumok száma. Ahol már.müködnek ilyenek, ott is sokszor elmarad a helyes irányú befolyásolás, programjuk ezért jórészt egyoldalú, gyakran előfordul, hogy csak az olcsó divatoknak hódolnak, és politikai szempontból sem mindenütt megnyugtató a vezetésük.

b) Visszaesés következett be az ifjúság és különösen a diákok tömegsportjának fejlesztésében. Az oktatási intézményekben — a kellő feltételek hiánya folytán — csak részben vannak meg a testedzési lehetőségek. Az általános iskolák mintegy 40 százalékában nem folyik rendszeres sporttevékenység. Alapjában megoldatlan a tömegek sportolása a szakmunkástanulók és a középiskolások között. Még kevésbé fejlett a főiskolások testnevelése és sportja. Az iskolák, kollégiumok, lakótelepek épí-